Ön most a régi weboldalunkat nézi (Archívum).  VISSZA AZ ÚJ WEBOLDALRA
Bosznia – Hercegovina felfedezése

Bosznia – Hercegovina felfedezése

2024. március 04., hétfő | Ma: Kázmér (HU), Kazimír (SK)
Szervezetek, csoportok Vissza
Címlap > Szervezetek, csoportok > Bosznia – Hercegovina felfedezése
Bosznia – Hercegovina felfedezése 2016. szeptember 29. csütörtök, 15:22
Bosznia – Hercegovina felfedezése

   A Csemadok Galántai TV 2016. július elején kirándulást szervezett Bosznia–Hercegovinába. 45 kirándulni vágyó ember indult el felfedezni a balkáni ország szépségeit.

   Galántáról Komárom és Budapest érintésévelérkeztünk első állomásunkra, Mohácsra. A bejáratnál Hádész kapuja állít meg bennünket. Áthaladva a kapu alatt, Vadász Gyӧrgy Ybl díjas építész modern építészeti alkotásában gyӧnyӧrkӧdhetünk, mely a Szent Koronát mintázza. Folytatjuk sétánkat Vadász Gyӧrgy tervezése alapján készített fӧldbe süllyesztett átriumos épület udvarán, melynek hangulata a tӧrӧk időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi. Megcsodáljuk Illés Gyula tervezése alapján készített fehér kőrózsa szӧkőkutat, mely mint meghasadt virág, az ország háromrészre szakadását szimbolizálja.

A mohácsi emlékhely

   A park területe 1700 katona végső nyughelye. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait láthatjuk. A fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokasága eleven mozgást teremt a csendes sírkertben. Megkondíthatjuk a kis lélekharangot, amelynek hangja tovább fokozza a sírkert magasztos hangulatát.

   Majd folytattuk utunkat az udvari határátkelő érintésével Szlavónián keresztül Bosznia felé. Megállunk Maglaj városánál és a hangulatos óvárosból felsétálunk a várhoz. Megcsodáljuk  Kalavan Juszuf pasa dzsámiját, mely 1560- as években épült. Az oszmán építészet gyӧngyszeme, 22 méter magas félgӧmb kupolája és minaretje a város jelképe. Utunkat folytatjuk tovább és megérkezünk Szarajevóba. Itt elfoglaljuk szálláshelyünket a Rimski Most szállodában.

Második nap - a Visokói piramisok

   A Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra levő Visoko város mellett 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európa legrégibb és legnagyobb piramisait. Fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztet meg. Ebből ötnek neve is van: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj), a Szeretet (Četnica) piramisa, és a Föld temploma (Krstac). Vég Zoltán helyi idegenvezető vezetett végig a piramisban kialakult alagútrendszeren, ahol tӧbb érdekes dolgot fedeztünk fel. Energiát gyűjtӧttünk, egy hatalmas kő felett tartottuk a kezünket, s így nyertünk energiát. Az alagútban a rovásírást is megfigyelhettük. A tudomány még eléggé megosztott, sokan kételkednek a felfedezésben. A turizmusnak viszont kedvez ez a hírverés, évente több százezer turista fordul meg az ásatásokon.

   A kӧvetkező megállónk Szarajevó volt. Bosznia-Hercegovina fővárosa. A Dinári-hegységben, a Miljacka-folyó két partján fekszik. Lakosságát elővárosaival együtt 400 ezer főre becsülik. Túlnyomóan bosnyákok, ezenkívül szerbek és horvátok lakják. Az oszmán hódítók alapította város az újkor hajnalán. Európa legfejlettebb városai közé számított. Az osztrák-magyar korszak kapcsolta be az európai kulturális vérkeringésbe. A jugoszláv állam időszakában már téli olimpia házigazdája is volt. Szarajevó nevével több fontos történelmi esemény is összeforrt. 1914-ben itt lett merénylet áldozata Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös, ami ürügyül szolgált az első világháború kirobbantásához. De a szarajevóiak élték át a boszniai háború (1992-1995) alatt a modern kori történelem egyik leghosszabb, több mint három éven át tartó ostromát is. A város egyedülálló légkörét a történetét alakító négy vallási csoport (római katolikus ortodoxkereszténység, muszlim és zsidó vallás) által hátrahagyott épített és más kulturális javak adják. Szarajevó a világ egyetlen városa, ahol néhány száz méteren belül katolikus és ortodox templom, mecset és zsinagóga is található.

Harmadik nap

   Reggeli után csomagolás és indulás Konjic városa felé itt rӧvid pihenő a Neretva folyó partján Konjic városa stratégiailag fontos helyen fekszik – az összekötő útvonalon a dél-boszniai, hercegovinai területek felé, de jugoszláv laktanya és lőszergyár is fontossá tette. Éppen ezért – bár szerbek kisebbségben éltek itt – komoly harcok alakultak ki. A szerb erők 1992 májusában kezdték a környék ágyúzását, miközben rengeteg bosnyák menekült a Neretva parti városba. Az 1995-ös Daytoni békéig – három éven át – hullottak a gránátok, dörögtek a fegyverek.

   11 óra kӧrül értünk Blagaj településre. Stjepangrad alatt található a Buna folyó forrása, amely a kiírás szerint Európa legbővizűbb forrása (másodpercenként 43 000 liter víz folyik belőle. A  Buna alig 7 kilométeres önálló lét után beleömlik a Neretvába. A mediterrán éghajlatú vidéken évente legalább 200 napig süt a nap. A falu másik fő nevezetessége a bektási dervisek kolostora, amely a 19. században a kaderi rendhez, ma pedig a naksibendi rendhez tartozik. íz.

   Ebéd után  indultunk tovább és a festői szépségű Neretva folyó völgye fölé emelkedő Pocitelj várát elhagyva, kétszeri határátlépés után megérkeztünk Neum városába. Neum Bosznia-Hercegovina legnagyobb tengerparti települése, egyben az ország egyetlen tengerparti kijárata. A város kb. 70 km-re található Dubrovniktól északnyugatra. A népszerű Neum tengerparti városának központjában, közvetlenül az Adria partján épült Hotel Sunce szabadtéri medencével, valamint a tengerre vagy a környező parkokra néző erkéllyel rendelkező, légkondicionált szobákkal várt bennünket. Itt tӧltӧttünk két éjszakát. Alig hogy kicsomagoltunk máris csobbantunk a tenger hűs vizében. Vacsora után séta a tengerparton, zene és minden, ami egy tengerparton van az itt megtalálható.

Negyedik nap

   Reggeli után indulás Dubrovnikba. Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza, város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma közel ötvenezer. Az Adria gyöngyének nevezett város a középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a Raguzai Köztársaság székhelye és hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa is volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott.  I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől és egészen 1526-ig a magyar korona tulajdona volt. A város egyúttal a horvát művészet, a horvát nyelv és irodalom egyik központja, lakhelye sok híres költőnek, írónak, festőművésznek és tudósnak. a magasabb bástyákról élveztük a kilátást a tengerre és az óvárosi nevezetességekre. Voltak, akik éltek a lehetőséggel és a sárga vagy a piros tengeralattjárókkal betekintettek a víz alatti világba, néhányan pedig a vár központjából induló libegőn a város fölötti magaslatról csodálták meg Dubrovnik látnivalóit. .

Ötӧdik nap

   Reggeli után a neves zarándokhely Medjugorje felé vettük az útirányt. Medjugorje Bosznia-, Hercegovina déli részének egyik főként horvátok lakta térségében található. 1981-ben néhány gyerek állítólag egy égi jelenést látott itt, ezért a település az ország határain kívül is híres Mária-zarándokhellyé vált. A zarándokhely évente megközelítőleg egymillió zarándokot vonzz arra a helyre, ahol a Szűzanya 1981. június 24-én először átadta üznetét. A mintegy 4300 lakost számláló Medjugorje vallási központja a Szent Jakab-templom, amely istentiszteletek mellett egyházi programok átfogó kínálatával várja a zarándokokat. Kӧzülünk is néhányan résztvettünk az éppen zajló szentmisén, mely mindnyájunkat mélyen érintett. Délben indultunk tovább Mostarba.

Hatodik nap

   Reggeli után hazafelé indultunk. Útkӧzben megálltunk A Boszna folyó partján, Zenica városában. Zenica Bosznia-Hercegovina középső részén található. Zenica-Doboj kanton székhelye. A tӧrӧk uralom ideje alatt (1463-1878) a kereskedelmi útvonal irányának megváltozása határozta meg a város szerepét, így Zenicában számos mecsetet építettek. Egy 1697-ből származó útleírásban Zenicát a Nílus Deltájához hasonlították, ahol dinnyék teremnek. A bosnyák-horvát államhatár átlépése után hamarosan Eszékre érkeztünk. Itt kedves vendégfogadtatásban volt részünk. Eszék a Dráva folyó jobb partján fekszik. Az eszéki híd az évszázadok során Dráva legfontosabb átkelőhelye volt. Eszék vára 1712-ben épült. A vár maga valóban csodálatos és hatalmas. A Dráva partjáról pompázatos látványt nyújt. A Dráva partról visszatérve bevettük magunkat az óváros utcáiba, tereire, láthattuk az 1991 és 1993 közötti több szerb ostromnak a nyomait. Az ostrom több mint két éve alatt mintegy 1000 ember esett el. Megnéztük a Szent Péter és Pál katedrálist, Eszék egyik jelképét, a vörös téglás csodálatos neogótikus épületet, melynek építtetője Josip Juraj Strossmayer püspök volt. A Várdarócon elfogyasztott ebéd után Balkán körutunk a Kopácsi-rét megtekintésével ért véget, és indultunk haza Galántára.

   Kӧszӧnet Rudinak és Csillának, akik ismét színes programot készítettek számunkra. Kӧszӧnjük, hogy megismerhettük Európának ezt a részét is. 

Kovács Mária

Galéria
Előfizetés
Megrendelem a TERRA Hírújságot
0,50 € x 12 szám = 6 €/év
Aktuális számunk

Aktuális számunk

TERRA Hírújság VIII. évfolyam 4. száma

Rólunk
Tisztelt Olvasó! Üdvözöljük a TERRA Hírújság honlapján. Regionális, Mátyusföld magyarok lakta településein terjesztett hírújság vagyunk, amely a Rólunk, nekünk mottónak megfelelve végzi munkáját. Terjesztői hálózatunk segítségével havonta 30 település 5000 otthonába juttatjuk el lapunkat. A TERRA Hírújság magyar nyelven jelenik meg. A szűkebb régió közéletének történései, a sport, a kultúra eseményeinek ismertetése mellett jogi, egészségügyi, kertészeti tanácsadó szolgálja az olvasót. Mindezek mellett célunk régiónk neves személyiségeinek… Bővebben
Támogatók
Partnereink
További partnereink
Max.: 5 MB (doc, pdf)