Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő

   "A nép dala el nem múló életet hirdet.” – Kodályi idézet jegyében, a Csemadok Vízkeleti  Alapszervezete június 21 – én már hatodik alkalommal rendezte meg a helyi kultúrházban a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedő mátyusföldi területi seregszemléjét. Ez a népzenei vetélkedő mindig kétévente kerül megrendezésre, az idei volt a 10. évfolyam.

   Vasárnap délután benépesült a falu központja, a kultúrház előtti tér. Községünkbe érkeztek a vetélkedő résztvevői, akiket a szervezet vezetőségi tagjai fogadtak, természetesen az erre az alkalomra feldíszített kultúrház színháztermében. Az idő is kellemes volt, készültek a közös fotók a kopjafánál, a kultúrház előtt, a színpadon, emlékbe azoknak, akik messzebbről érkeztek, és most jöttek először Vízkeletre.

   Délután kellemes hangulatban kezdődött a népzenei vetélkedő, melyet Mézes Rudolf, a Csemadok Országos Tanácsának alelnöke nyitott meg, majd a Csemadok Vízkeleti Alapszervezete nevében Pék Éva köszöntötte a résztvevőket, régiónk népdalköreit, népzenei együtteseit és szólistáit, akik közel 110-en voltak. S hogy honnan is érkeztek?  Alsószeliből, Felsőszeliből , Királyrévből, Nagycétényből, Nagymegyerről, Naszvadról, Nyitragesztéről, Nemeskosúról, Taksonyból, Peredről, Pozsonyból és otthonról,  Vízkeletről.  Nagy Pál polgármester Vízkelet község nevében üdvözölte a szereplőket. A vetélkedő résztvevőit Serczel Mónika mutatta be a közönségnek.

   Ezután elkezdődött a nemes vetélkedő, szebbnél szebb népdalok, népdalcsokrok hangzottak el.  A népdalénekesek a színpadra varázsolták gazdag magyar népdalkincsünk legjavát. A nemes verseny alatt egymást váltották a csoportok és a szólóénekesek, a citerások, gyerekek és felnőttek. Gyönyörködhettünk a szereplők népviseletében, csodálatos énekében. Röpke két órára megállni látszott az idő, és a népdalok szárnyán visszarepültünk a múltba, gazdag magyar múltunkba.

   A versenyt háromtagú zsűri értékelte. Tagjai – Hriagyelné Pelle Andrea, népzenekutató, zenetanár, a zsűri elnöke, Huszár László, a verseny főszervezője, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója és Balogh Csaba, a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola pedagógusa, az ottani alapiskola gyermekkórusának karnagya – voltak. A zsűri pozitívan értékelte a népzenei vetélkedőt, minden csoportvezető és szólóénekes emléklapot kapott, a legjobbak pedig továbbjutottak a népzenei vetélkedő országos elődöntőjébe, melyet októberben rendeznek meg Pereden.

   A Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedő Vízkeleten megrendezett mátyusföldi elődöntője jól sikerült, köszönet érte elsősorban a szereplőknek és természetesen a szervezőknek, a Csemadok helyi szervezete vezetőségi tagjainak is.

   Koraeste, közös énekléssel ért véget a műsor, a népzenei találkozó. Mindenki felszabadultan dalolta talán egyik legszebb népdalunkat, az A csitári hegyek alatt címűt, melyet hajdanán Kodály Zoltán gyűjtött a Zoboralján. Tanúja lehettem annak a csodának, melyről a Mester valamikor így nyilatkozott: …és megszólalt a nagy HARMÓNIA, melyben mindnyájan egyek voltunk és szavak nélkül, a népzene anyanyelvén értettük, megértettük egymást.  Ritka, vissza nem térő pillanatok ezek, melyet nem lehet előre megszervezni, koreografálni. Az csak úgy spontán megszületik, a helyzet, az élet hozza, attól lesz olyan őszinte és tiszta.

   Meleg kézfogásokkal, baráti ölelésekkel és viszontlátással búcsúztak el a vendégek a vízkeleti vendégfogadóktól. Érződött, hogy a népdal szeretete ezúttal is közelebb hozta egymáshoz az emberi szíveket.

Pék Éva, Vízkelet