Az új polgári perrendtartásról

   Bizonyára a híradónak, a napi sajtónak, illetve a rádióműsoroknak köszönhetően egyikünk figyelmét sem kerülte el a hír, hogy 2016. július 1-től jelentősen módosult, és alapjaiban megváltozott az 1963-s évben hozott polgári perrendtartásról szóló törvény. Szakmai körökben a törvényváltozás rég áhított célnak számított, hiszen az 52 évig hatályban lévő kódex eredeti hangzása az idők során több mint nyolcvanszor módosult, minek eredményeként a perrendtartás szabályozása tartalmában egyre átláthatatlanabbá és logikai kötődéseiben egyre összefüggéstelenebbé vált. Az eddigi egy perrendtartási törvényt módosító három új külön rendtartási kódex számtalan módosítása nem csak az érintett szakértők munkájára vonatkozik, hanem jelentős változásokat hoz minden jogait érvényesíteni kívánó személy részére. 2016. július 1-től a szabályozás három rendtartásra oszlik; ezeknek egységes céljuk, hogy a jogok és jogos érdekek peres védelme az eddigi gyakorlathoz mérten egyszerűbbé, ésszerűbbé és gyorsabbá váljon a bíróságok minőségibb határozathozatalának köszönhetően.

   A fontos módosítások egyrészt az általános eljárási szabályozásokat érintik mint például a kézbesítés, bizonyítékok előterjesztése, kötelező ügyvédi képviselet, valamint módosítják az egyes eljárástípusokra vonatkozó rendelkezéseket is,  mint például az örökösödési eljárás vagy a cselekvőképesség korlátozása. A kézbesítés módosításával a törvényhozók elsősorban a küldemények kézbesítésének célzott akadályozásával okozott késéseket remélik csökkenteni a jövőben. Így a kézbesítés intézetében sokkal nagyobb szerepet kap az elektronikus kézbesítés lehetősége, illetve újonnan a küldemények kézbesítettnek minősülhetnek még akkor is, ha a címzett elmaradása miatt ezeket nem sikerült kézbesíteni, és a címzett róluk tudomást sem szerzett. Peres indítvány esetében amennyiben ezt nem sikerül kézbesíteni a címzett állandó lakhelyére, a bíróságnak fel kell derítenie az alperes valós tartózkodási helyét, és ide kell pótolnia a kézbesítést. Amennyiben az indítványt erre a helyre sem sikerül kézbesíteni, az indítványról szóló értesítést a bíróság kifüggeszti a hirdetőtábláján és a weboldalán, és 15 nap elteltével az indítványt kézbesítettnek minősíti még akkor is, ha az alperes az indítványról nem szerzett tudomást. A bírósági küldeményekre és azok átvételére tehát ezentúl fokozottan ügyeljünk, hiszen az ezzel kapcsolatos mulasztásunk komoly következményekkel,  és az esetleges jogvédelem lehetőségének elvesztésével is járhat.

   Az eddigi kötelező ügyvédi képviselethez képest újonnan kötelező ügyvédi képviselet szükséges a csődeljárási és szerkezetátalakítási eljárásokban is, a tisztességtelen versennyel valamint a gazdasági verseny védelmével kapcsolatos eljárásokban, üzleti titok megsértésénél és veszélyeztetésénél és a szellemi tulajdonjog védelmének eseteiben, amennyiben a felperesnek vagy az alkalmazottjának nincs másodfokú jogi végzettsége. Mivel e téren történő mulasztás esetében a bíróság majd nem venné figyelembe az ügyvédi képviselet nélkül megtett ügyleteket, keresetünk megfogalmazásánál mindig mérlegeljük, hogy az indítványunk tárgya nem tartozik-e a megnevezett eljárástípusok közé. Érdekességnek számít, hogy az eljárás meggyorsításának érdekében a bíró ezentúl az első tárgyalás előtt elrendelheti a jogvita ún. előzetes meghallgatását is, mely során a bíró kifejti a peres ügy előzetes jogi elbírálását, így lehetőséget adva a felek perenkívüli megegyezésére vagy esetleg a kereset visszavonására. Az új perrendtartás szerint tehát peres jogvita esetében fokozattan fontos az aktív együttműködés az illetékes bírósággal, hiszen a védelmünkre, illetve állításaink alátámasztására szükséges bizonyítékok előterjesztése is egy jóval koncentráltabb időtartamban kell hogy történjen.  Az eljárások meggyorsítására irányuló szándék nem utolsó sorban az eddig hosszasan húzódó örökösödési eljárások szabályozásában is tükröződik, melyben újonnan elesik a bíróságok kötelező közbenjárása bizonyos határozatok meghozásánál, amiket ezentúl a közjegyzők is kiadhatnak az ügyirat bíróságra történő visszaküldése nélkül.

   Hogy az új rendtartási kódexek beváltják-e az eljárások meggyorsításába és ésszerűsítésébe vetett hitet, azt csak az idő múltával, a tényleges gyakorlat kialakulásával tudjuk majd hatékonyan megítélni. Az viszont tény, hogy a több mint 1300 új paragrafusban eddig olyan sohasem tapasztalt rendelkezések is helyet kaptak, melyek bírósági eljárások esetében figyelemre kell hogy intsenek bennünket, és eddigi bírósági tapasztalatainkat és élményeinket egy következő alkalommal  az új törvények szerint felülbírálásra késztetik.

   Ez a jogi tájékoztatás nem teljeskörű; a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem alkalmas a törvénymódosítás teljes bemutatására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tájékoztatás gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.

Mgr. Kőrösi Ildikó, ügyvéd
tel. sz. 0908 468 260