Az oszteoporózis a csontok anyagának kóros mértékű megkevesbedése úgy, hogy a maradék csontállomány szerkezete és eloszlása a testben szabályos marad. Az oszteoporotikus csontok meggyengülnek, ami miatt korábban még könnyen elviselt terhelések hatására is eltörhetnek.
Első jele, egy kisebb baleset miatti csonttörés lehet, leggyakrabban a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjai törnek el. Előrehaladott formájában már egy lehajolás, kisebb tárgy felemelése, köhögés is csonttöréshez vezethet. Súlyos esetben a csigolyák a test súlyától összeroppanhatnak, ami görnyedéshez és a testmagasság csökkenéséhez vezet.
Az oszteoporózis gyakran kísér bizonyos hormonális betegségeket, állapotokat (pl. változókor a nőknél), illetve egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet
A csontritkulás nem csak mint női betegség, de jelentős számú férfit is utolér.
Okai:
Harmincöt éves korát követően szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez.
A csontritkulás kockázata főleg attól függ, hogy mekkora csonttömegre tett addig szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni.
A csontsűrűséget egyrészt a csont ásványi anyag tartalma (főleg kalcium és foszfát), másrészt szerves anyag tartalma (pl. kollagén-rostok) határozza meg.
Az élő csont folyamatos átépülésben van. Az állandóan keletkező új csontszövet mellett a régi folyamatosan lebomlik, ami kb. 2-3 hónap alatt egy fiatal felnőtt teljes csontozatának megújulásához vezet.A 30-as életévekre a csonttömeg eléri a maximumát, a csontképzés egyensúlyt tart a csontlebontással. Ezután egy kicsivel kevesebb új csont keletkezik, mint amennyi lebomlik.
Az egészséges csontképzéshez elegendő D vitaminra és kalciumra van szükség a táplálékban.
A D vitamin elengedhetetlen a kalcium bélből való felszívásához, maga a kalcium pedig azon túl, hogy a csont alkotórésze, serkenti a csontképzést. A D vitamin és a kalcium elégtelen bevitele növeli az oszteoporózis kockázatát.
Rizikófaktorai:
Újabb kezelési módszerek:
Az utóbbi időben a speciális fizioterápiás hátnyújtó gyarkorlatok hatékonyságát állapították meg, amelyek csökkentik az oszteoporózisos nők csonttörésének kockázatát.
A kezelés lényege, hogy speciális hátnyújtó gyakorlatokat kell végezni, naponta 30-30 percen keresztül,délelőtt és délután, kezdetben fizioterapeuta oktatásával, majd egyénileg kell végezni a gyakorlatokat.
A csontritkulás veszélyei:
Az oszteoporózis leggyakoribb és legsúlyosabb szövődménye a csonttörés. Leggyakrabban a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjait érinti.
A gerinc csigolyatesteinek összeroppanása esés vagy sérülés nélkül is kialakulhat, pusztán azért, mert a csigolyatestek csontállománya szinte elfogyott.
Hasznos tanácsok:
Vigyázzon testtartására! A megfelelő testtartás kevésbé terheli meg a gerincet. Amikor gépkocsit vezet, vagy ül, helyezzen egy feltekert törölközőt a derék mögé! Ne hajoljon előre olvasás illetve kézimunkázás közben! Amikor emel valamit, hajlítsa a térdeit, ne pedig a csípőjét, és a hát egyenesen tartása mellett emeljen!
Előzze meg az eséseket! Hordjon lapos sarkú cipőt, ne legyenek kígyózó elektromos vezetékek a házában csúszós szőnyegek és egyéb felületek, amelyek eséshez vezethetnek. A szobák legyenek megfelelően megvilágítva, helyezzen el kapaszkodókat a zuhanynál és a kádnál.
Kezelje a fájdalmat! Beszélje meg orvosával, hogyan tudja legmegfelelőbben kezelni a fájdalmát!
A csontritkulás megelőzése:
Három dologra van szükség: rendszeres testmozgásra, megfelelő mennyiségű kalciumra és megfelelő mennyiségű D vitaminra, amely a kalcium felszívódásához nélkülözhetetlen.
A mozgás – kellő körültekintéssel – bármely életkorban elkezdhető; mindenképpen jó hatású a csontokra.
Jó hatást akkor érhet el, ha már fiatalkorban rendszeresen mozog és egész életében valamilyen sportot űz.
Az erősítő gyakorlatok (pl. úszás, biciklizés, különböző gépi edzésprogramok) fejlesztik az izmokat és kitűnőek a leggyakoribb szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségek megelőzésében, azonban nem olyan hatékonyak az oszteoporózis ellen, mint a teherviselő gyakorlatok (pl. gyaloglás, kocogás, futás, lépcsőzés, ugráló kötelezés, síelés).
Az egészséghez szükséges kalcium mennyiség az élet során változik. A szervezet kalcium igénye gyerekkorban és kamaszkorban a legnagyobb, amikor a csontváz gyorsan nő. Jelentős a kalciumigény terhesség és szoptatás alatt is. A menopauzát követően, illetve idősebb férfiakban szintén szükség van sok kalcium fogyasztására, mivel a kor előrehaladtával a szervezet egyre kevésbé hatékonyan szívja fel a kalciumot, továbbá egyre nagyobb a valószínűsége a kalcium felszívódását hátráltató betegségek és gyógyszerek jelenlétének.
MUDr. Czellárik Mária