Korunk egyik legjobb és mégis legnagyobb romlásba taszító találmánya kétségkívül az internet. Környezetünkben szinte nem is találunk nem aktív internetfelhasználót, tömegesen regisztrálunk különféle közösségi oldalakra, társkeresőkbe, miközben eszünkbe sem jut foglalkozni annak veszélyeivel, amit a meggondolatlan adatfeltöltés eredményezhet.
A gyermekek és maguk a szülők is egyre több időt töltenek el együtt, de mégis külön az internet előtt, sokszor arra felhasználva azt, hogy lekössék gyermekeik figyelmét pár percnyi „nyugalomért“. Online játékokat töltenek le számukra, regisztrálják őket a közösségi oldalakon, anélkül hogy elbeszélgetnének velük az internethasználat veszélyeiről és etikettjéről.
Sokszor találkozunk olyan szülőkkel is akik magatartási zavarokkal, érzelmi problémákkal küzdő gyermekeiket viszik pszichológushoz és a hosszas diagnosztizálási folyamat után kiderül hogy a legfőbb probléma a túl sok számítógép előtt eltöltött idő, természetesen a közös szülő-gyermek programok rovására. Az ilyen típusú nem megfelelő szülői magatartás egy idő után megkéri az árát, a gyermek megszokja a passzivitást, a sok benyomás a gyorsan változó, színes virtuális világ után, egyre szürkébbnek és unalmasabbnak tűnik a való élet. Ez egy önmagát gerjesztő folyamat, ugyanis a számítógépes játékok fantáziavilágában tud akár repülni is, több élete van és szélsőséges esetekben bárkit következmények nélkül megölhet, megerőszakolhat stb. A későbbiekben kialakulhat az ún. internetfüggőség is, ebben a stádiumban pedig, ha a szülők megpróbálják leállítani, szabályozni a számítógéphasználatot, nem vezet eredményre. Az érintett fél dühkitörésekkel reagál, elhanyagolja a barátait, vagy csak azokkal érintkezik, akiknek ugyanolyan az érdeklődési körük, nem figyel oda az étkezéseire csak a számítógép előtt eszik, elhanyagolja a napi higiéniát, lóg a suliból, leromlik az átlaga stb. Ezen a ponton már nem lehet eredményes a tiltás az érintett ugyanúgy reagál, mint bármely más függőségnél, ezekben az esetekben csak a hathatós és főleg hosszútávú terápia segíthet.
Külön kategóriát képeznek a kiskamaszok/fiatal felnőttek, akik a közösségi oldalak adta lehetőségekkel élve ismerkednek új emberekkel, tartják a kapcsolatot barátaikkal. Maga a közösségi oldalakon való regisztrálás, értelmes keretek között, kamaszok esetében a szülők felügyelete mellett, nem feltétlenül rossz, sőt sok pozitív hatásáról is beszélhetünk pl. a könnyebb kapcsolattartásról, olcsóbb telefonálásról. Ezek az oldalak ugyanakkor nagyobb támadási felületet, és többé-kevésé teljes névtelenséget is biztosítanak az esetleges rosszakaróknak. Teret kap az internetes zaklatás ún. cyberbullying, ami különböző fenyegető üzenetek formájában, feltöltött fotók engedély nélküli használatában nyilvánul meg. Nem feledkezhetünk meg persze annak veszélyéről sem, hogy különféle deviáns magatartású felhasználók is kapcsolatba léphetnek velük (pedofilok, voyeurok, magamutogatók), akik álprofilok mögé bújva próbálnak meg közelebb kerülni áldozataikhoz.
Mit is tehet egy szülő a saját, és gyermeke biztonsága érdekében?
És nem utolsó sorban ne feledjék, jó példával elöljárva, józanul használva az internet csodálatos dolog, közelebb hozza az embereket, barátságokat tart életben, gyors és olcsó információcserét biztosít, megnyitja számunkra a világot, de nem pótolhatja az emberi kapcsolatokat a közös élményeket a nagy találkozásokat a gyermekek életében pedig a türelmes, szerető, érdeklődő szülőt.
PhDr. Kosinszký Réka, Vágkirályfa