Az Európai Unió 2012-ben

   Az előző évhez hasonlóan, az európai politikai történéseket idén a gazdasági válság továbbgyűrűzése miatt a negatív hatások mérséklésére irányuló intézkedések uralták. Előtérbe kerültek azok a megoldások is, melyek elejét vennék egy újabb pénzügyi válság kirobbanásának. A tagállamok (Csehország és az Egyesült Királyság kivételével) január végén egyeztek meg abban a gazdasági kormányzásra vonatkozó intézkedéscsomagban, amely szigorúbb pénzügyi fegyelmet vezetett be az uniós tagállamok gazdálkodásában, gátat szabva a jövőbeni túlzott költekezésnek. Hisz minden adósságot előbb-utóbb vissza kell fizetni. Februárban megalakult az Európai Stabilizációs Mechanizmus is, amelynek feladata, hogy szükség esetén az eurózóna országainak pénzügyi stabilitását támogassa. Csaknem az egész éven végigvonultak a Görögország megmentését célzó intézkedésekről szóló tárgyalások is. Szóval elmondhatjuk, hogy a 2012-es év legfajsúlyosabb politikai témái és döntései a gazdasági és pénzügyi válság megoldásához, a munkanélküliség csökkentéséhez, valamint a gazdasági fejlődés fellendítéséhez kapcsolódtak.

   Természetesen nemcsak ezen a téren hozott döntéseket az Európai Unió. Köztudott, hogy az európai uniós elnökség feladatát rotációs módszer alapján félévente más-más tagállam látja el, ezzel irányítva az EU tevékenységét. Az elnöklő országok munkaprogramjukban igyekeznek különös figyelmet fordítani saját prioritásaikra, de természetesen az Európai Bizottság által folytatott munka megköveteli a különféle szakpolitikák /agrár, kulturális, igazságügyi, szociális, stb./ folytonosságát is. Az elnöki teendőket 2012 első felében Dánia, a másodikban pedig Ciprus látta el. Míg Magyarország ezt a feladatot 2011-ben végezte el, Szlovákiára a "tűzkeresztség", 2016-ban vár. Az Európai Unió a 2013-as évben Írország és Litvánia elnöklete alatt fog működni.

   A 2012-es év egyik kiemelkedő eredménye az Európai Polgári Kezdeményezés április 1-i hivatalos elindulása volt. Az EU-t gyakran éri bírálat a fennálló, ún. demokratikus deficit miatt, ezért is született meg az a lehetőség, hogy egy millió uniós polgár kérheti az Európai Bizottságot, hogy egy bizonyos területen, ahol a Lisszaboni Szerződés szerint  európai hatáskör van, jogszabály-tervezetet dolgozzon ki. Az intézmény pár hónapnyi fennállása alatt már több mint egy tucat kezdeményezést regisztrált az Európai Bizottság, pl. az oktatás minőségével, az emberi méltóság védelmével, a vízzel, vagy az európai mobilitással kapcsolatban.

   Az év vége közeledtével egyre intenzívebbé vált a jövő évi költségvetésről és a következő hétéves pénzügyi keretről folytatott párbeszéd is, amely az összes szakpolitika jövőjét nagyban befolyásolja. A válság következményei miatt néhány tagállam nem értett egyet az Európai Bizottság javaslatával és az befizetendő összeg csökkentését várja el. Ez azonban komoly akadályba ütközött főleg az új tagállamok részéről, akik hallani sem akarnak a kohéziós politikára szánt összeg megrövidítésétől. Veszélyben van a mezőgazdasági fejezet egy része is, de mivel végleges megállapodás még nem született, lehetetlen megjósolni, milyen eredménnyel zárulnak majd az egyeztetések.

   Szót kell ejtenünk még az Európai Uniónak odaítélt Nobel-békedíjról is, ami komoly visszhangot keltett. A béke Nobel-díjjal azt a igyekezetet ismerték el, hogy az Európai Unió területén 60 éve nem volt háború, egy olyan vállalkozásnak köszönhetően, mely a feszültségeket a tárgyalóasztal mellett, nem a harcmezőn oldja meg, s keres elfogadható megoldást a konfliktusok kezelésére. A második világháború után, Európa romjain, épp a pár évvel korábbi két nagy ellenség, Franciaország és Németország vált az egyesült Európa gondolatának zászlóvivőjévé. Az EU alig több mint fél évszázados fennállása alatt Európában nem a fegyvereké, hanem a párbeszédé lett a főszerep.

   Ami a saját európai parlamenti munkámat illeti, arról sajnos a hazai sajtó nem minden esetben számol be. Az európai témákat sokszor nem tekintjük sajátunknak, ezért a hazai sajtóvisszhang is elmarad.  Brüsszelben ezzel szemben nagyra értékelik a becsületes szakmai munkát, amiről az évente odaítélésre kerülő „Év képviselője” díj is tanúskodik. 2012-ben az a megtiszteltetés ért, hogy a díjat az Esély-egyenlőség” kategóriában az EP képviselői titkos szavazással nekem ítélték.

   A tavalyi évben két parlamenti jelentés szerzője voltam: egyik a nők és férfiak közötti bérszakadékkal, a másik az uniós polgárok konzuli védelmével volt kapcsolatos. Mivel a parlamenti jelentések a képviselői munka legmagasabb szintű tevékenységeként jellemezhetőek (egy képviselő igazából itt befolyásolhatja leginkább egy EP által elfogadandó dokumentum tartalmát), érdemes erről a két jelentésről egy pár szót szólni.

   A bérszakadék az elmúlt években alig csökkent, a 2007-es 17,6%-os különbségről 2010-re, az előzetes adatok szerint alig több mint egy százalékkal kevesebb. A jelentés célja – többek között ezért is – hogy kérje az Európai Bizottságot, vizsgálja felül a 2006-os irányelvet és olyan változtatásokat kezdeményezzen, amelyek a nők elleni diszkrimináció eme formájának megszüntetését célozzák. Bár a jogszabály nem elég a probléma megszüntetésére, lehet viszont úgy módosítani, hogy az más intézkedésekkel együtt hatékonyabb eszköze legyen a tarthatatlan és elfogadhatatlan hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemnek.

   A konzuli védelemről szóló irányelv célja olyan koordinációs és együttműködési intézkedések jogi keretbe foglalása volt, amelyek megkönnyítik a konzuli védelemhez való hozzáférést azon állampolgárok számára, akiknek unión kívüli országokban nincs saját tagállami képviseletük. A dokumentum az európai értékeken és az európai nemzetek közötti szolidaritáson alapul, hiszen a külképviselettel nem rendelkező polgárok bármely más tagállam nagyköveti vagy konzuli védelmére igényt tarthatnak. Elveszett útlevél, letartóztatás, baleset, betegség, esetleg halál esetén a tagállamnak ugyanazt a segítséget kell nyújtania a képviselettel nem rendelkező uniós polgároknak, mint saját állampolgárainak.

   A két jelentésen kívül természetesen rengeteg más dokumentumon folyt munka – bár ez a háttérmunka sajnos sokkal kevésbé látható. Módosító indítványt nyújtottam be egy tucatnyi más dokumentumhoz, felszólalásaimban rendszeresen hozzászóltam a közösségünket leginkább foglalkoztató kérdésekhez. Gyakran ér kritika minket, hogy alig hallatjuk a hangunkat kisebbségi kérdésekben. Tudatosítani kell azonban, hogy a kisebbségi kérdés tagállami hatáskörbe tartozik. Vannak azonban lehetőségek, amelyek jó kapaszkodót nyújtanak és ezeken a frontokon mindent meg is teszünk, hogy előbbre vigyük ügyeinket.

   Annak ellenére, hogy egy terjedelmében behatárolt cikk nem képes hűen visszaadni egy év összes fontos történését, fontosnak tartottam, hogy európai szemszögből is beszámoljak a 2012-es évről. Remélhetőleg egy év múlva optimistább hangvételű beszámolót írhatunk Brüsszelből.

A Terra Hírújság minden olvasójának kívánok békés, boldogabb, szerencsés és sikerekben gazdag új esztendőt!

Bauer Edit