Az alvásról

   Az ember életének egyharmadát alvással tölti el, érdemes tudnunk, hogy milyen fontos folyamatok zajlanak e közben testünkben. Az alvás összhangban van a szervezetünk egyéb napi ciklikusságot mutató, a fényviszonyok által meghatározott, úgynevezett cirkadián ritmus szerinti működésével, ami nem jelent mást, mint hogy szervezetünk egy csökkentett üzemmódra váltva energiát spórol és nyer is egyben. Sötétben az agyban elhelyezkedő tobozmirigy melatonin hormont termel, ami alvásra készteti a testet: lassabban ver a szív, csökken a vérnyomás. A légzés is lassul, üteme egyenletessé válik, függetlenné a külvilág történéseitől. A testhőmérséklet reggelig csökken. Takarékoskodunk a mozdulatokkal, az izomerővel,  egyéb szervműködés is pihenni tér. Megindul a hormonrendszer  éjszakai változása. A veseműködéshez fontos renin hormon szintje  éjszaka a legmagasabb a vérben. Az alvás első óráiban a maximumát éri el  a növekedési hormonok termelése, cserébe csökken a kortizol, a stresszhormon mennyisége, és csak a reggeli órákban lesz belőle megint több.

Az alvás szakaszai: Az alvás mélysége nem állandó, közben jellemző fázisok követik egymást. Két nagy csoportba oszthatók, működésük alapján non-REM /non-Rapid Eye  Movement- nem gyors szemmozgás-lassú hullámú alvás/  és REM / Rapid Eye Movement-gyors szemmozgás / alvásról beszélhetünk, melyek meghatározott fázisban követik egymást.

A non-REM alvás vagy lassú hullámú alvás (LHA) az agyi aktiváció és a test működések jelentős csökkenésével jár. Csökken  a szívfrekvencia és a légzésszám, a vegetatív rendszer szimpatikus uralmát paraszimpatikus túlsúly váltja fel, és csökken a testhőmérséklet.

Az ébrenlét és alvás közti átmenet az 1. stádium, a szendergés, mely az alvás 5-10%-át jelenti. Az izmok tónusa csökken, a szemmozgások lassulnak, pislogás nincs.

A 2. stádium a felületes alvás, mely az alvási idő 50%-a.  Az izmok tónusa tovább csökken, a szemmozgások megszűnnek.

A 3. fázist középmély alvásnak nevezzük, mely az alvásidő 5-10%-át teszi ki.

A 4. fázis a mély alvás, mely felnőttekben az alvási idő 15-20%-át alkotja, gyermekekben többet, időskorban sokkal kevesebbet.

A REM (rapid eye movement – gyors szemmozgás) alvás az alvásidő 20 százalékában figyelhető meg. Jellegzetessége, hogy az agyi tevékenység hasonló, mint ébrenlét vagy szendergés esetén, gyors szemmozgások jelennek meg, az izomtónus viszont megszűnik. Az álmok ebben a szakaszban jelennek meg. A stádiumok alvásciklusokat hoznak létre, melyek hossza körülbelül 90-120 perc. Egy éjszaka folyamán 5-6 ciklus figyelhető meg. Ebben az állapotban az agy éber állapotnál is nagyobb mértékben aktivált, a szív és a légzés ritmusa gyors és különösen a szemmozgásos időszakokban rendszertelen szakaszokat tartalmaz. A REM - ből ébresztett személyek mintegy 85%-a álmokról számol be. A REM periódusok tartama estétől reggelig nő és a REM-re jellegzetes állapotjellemzők is egyre kifejezettebbek. Ugyanakkor viszont a nonREM alvás „intenzitása” estétől reggelig egyre csökken. Élettani körülmények között a REM alvás a felnőttek össz alvásának mintegy 20-25 százaléka. A REM alvás tartama jellegzetesen életkorfüggő, újszülött korban 17-18 óra alvás mintegy 50%-át teszi ki és csak 2-3 éves korra csökken az alvás egy negyedére. Időskorban tartama csak kevéssé csökken.

Az álmodás jellegzetességei:

   Az álmodás és a REM alvás kapcsolatának felismerése a modern alváskutatás egyik legjelentősebb felfedezése. A spontán felidézett álmaink döntő többsége az alvás REM fázisaiban keletkezik. A REM alvásban keletkező álomélmények hosszúak, beszédesek, érzelmi átélésekben gazdagok és általában kiemelkedően fantáziadúsak. Uralkodó érzékszervi módozatuk a vizuális. Kisebb mértékben hallási (részben beszédhangra vonatkozó) és a testünkkel kapcsolatos elemeket is tartalmaznak. Sohasem tartalmaznak közvetlen fájdalomérzékelést. Érzelmi színezetükben a negatív emóciók dominálnak. Leggyakoribbak a szorongás, a félelem és a meglepődés. Tartalmuk gazdag, változatos és jól összekapcsolódó jellegű, vagyis az egymással igen kevéssé kapcsolatos emlékek, képek, benyomások szokatlan, bizarr, sűrített kombinációját képezik. Az álmok bizarrsága is elsősorban a szokatlan tartalmak kombinációjából fakad. Az álmok tartalma azonban mégis követ egy lazán szerveződő következetességet abban az értelemben, hogy egyazon éjszaka ismétlődő nonREM jelentéseiben és álmaiban egyes tartalmak hajlamosak ismételten felbukkanni. Szinte minden, amit álmodunk, történetek formájában ölt testet.

Az alvás zavarai:

   Manapság egyre gyakoribb és sajnos igen komoly probléma a felnőtt lakosság körében az alvászavar. Nagyon sok tényező játszhat szerepet a kialakulásában, de ide sorolhatjuk az elalvási nehézségeket, amiket szorongás, nyugtalanság, esetleg túlzott fáradság idézhet elő, megnehezítve ezzel a zavartalan és nyugodt alvást. A másik ok, ami még szerepelhet az a rövid és ezen idő alatt is nyugtalan felületes alvás, esetleg felkavaró álomképek korai ébredés kíséretében, melyek így lehetetlenné teszik a kielégítő alvás minőségét. Bármi is legyen az ok, törekednünk kell a mielőbbi megoldás lehetőségére, mert a nem megfelelő alvás hosszú távon kihatással van egész szervezetünkre, a munkánk minőségére és egész életünkre. Természetesen megoldásnak célszerű nem a különböző altatók használatának bevezetése, hanem elsősorban törekedni kell a kiváltó okok felismerésére, és ezek után lehetőséget teremteni  az alvás zavar  mielőbbi megszüntetésre.

MUDr. Czellárik Mária