A munkaviszonyban elméletileg egyenrangúak a felek, azonban a gyakorlatban a munkavállalók sokszor kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a munkáltatóval szemben, ha meg akarják tartani munkahelyüket. Viszonylag gyakori probléma például, hogy a munkáltató önkényesen áthelyezi a munkavállalót, aki ugyan kisebb-nagyobb morgások közepette, de teljesíti a törvényellenes utasítást. Pedig csak annyit kellene tennie, hogy ott folytatja munkáját, ahol azt a munkaszerződése szerint kell. Emiatt nagyon fontos, hogyan határozza meg a munkaszerződés a munkakört és a munkavégzés helyét, ugyanis minél szélesebb a meghatározás, annál könnyebb dolga van a munkáltatónak az áthelyezésnél.
Az áthelyezést a Munka Törvénykönyve 55-56. §-a szabályozza. Eszerint a munkavállaló csak kivételes esetben kötelezhető a munkaszerződésben meghatározott munkahelytől vagy munkakörtől eltérő munkavégzésre. Elsősorban egészségi okokból kifolyólag (pl. bizonyos munkák nem végezhetőek terhesség idején), melyek fennállásakor a munkáltató köteles a munkavállalót átirányítani más, egészségi állapotának megfelelő munkára. További lehetőség a katasztrófaelhárítás céljából, ill. katasztrófa következményeinek enyhítésére végzett munkára való átirányítás, amely azonban csak az okvetlenül szükséges időre történhet. A munkáltató ezekben az esetekben is köteles a munkavállalóval előzetesen megtárgyalni az átirányítás okát és időtartamát. Más esetekben az átirányítás csak a munkavállaló beleegyezésével történhet. Amennyiben ezt a beleegyezést a munkáltató jogszerűen szerzi meg, természetesen érvényesen átirányíthatja a munkavállalót a módosított munkaszerződés szerinti bármilyen munkára. Ha viszont a munkavállaló a munkáltató jogellenes fenyegetése miatti kényszerhelyzetben írja alá a szerződésmódosítást, a Polgári Törvénykönyv 49. §-ra hivatkozva elállhat az aláírt megegyezéstől.
Mgr. Szekeres Klaudia - ügyvéd
(Tel.: 0914-240723, 031-7796006)