Ásványi anyagok és nyomelemek

   A kiegyensúlyozott táplálkozásban alapvető fontosságú a megfelelő fehérje-zsír-szénhidrát arány, de ez önmagában még nem elég. A szervezet zavartalan működéséhez a mikrotápanyagok - vitaminok és ásványi anyagok - megfelelő mennyisége és aránya is elengedhetetlen. 

   Az ásványi anyagokat és a nyomelemeket alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Az ásványi anyagok nagyobb mennyiségük miatt viszonylag könnyebben megtalálhatók, a nyomelemeket azonban - mint nevük is mutatja - csak nyomokban lehet kimutatni a szervezetben. A vitaminok nélkülözhetetlen szerves vegyületek, mert létfontosságú szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, így az immunvédekezésben, az enzimek működésében vagy a vérképzésben. Minden vitaminnak megvan a saját szerepe, így egymást nem pótolják és nem is helyettesíthetik. Amennyiben hiányzik valamelyik vitamin, akkor károsodhatnak az anyagcsere-folyamatok, végül kóros tünetek jelentkezhetnek. 

Ásványi anyagok és nyomelemek

   Egy egészséges felnőtt ember testtömegének mintegy 4 százaléka áll ásványi anyagokból, legnagyobb részük a csontokban található. Az ásványi anyagok az anyagcsere szinte minden fázisában fontos szerepet töltenek be, de rájuk is csak meghatározott mennyiségben van szükség. Ezt a mennyiséget elsősorban az életkor, a nem, az egészségi állapot, és egyes esetekben a fizikai aktivitás mértéke határozza meg. Ha az ásványi anyagok a szükségesnél kisebb vagy nagyobb mennyiségben kerülnek a szervezetbe, különböző betegségeket és kórállapotokat idézhetnek elő.

   A nyomelemek fontos szerepet játszanak a szervezet egyensúlyi folyamatainak fenntartásában. Legtöbbjük különféle enzimek kiegészítőjeként van jelen a sejtekben, biztosítva azok katalitikus aktivitását, de szerepük van a nem-enzim típusú makromolekulák szerkezetének stabilizálásában, illetve a vitamin- és a hormonháztartás normalizálásában is. 

   A közvélekedéssel ellentétben nyomelemhiány az egészséges szervezetben is felléphet, így az egyes életkorokban (serdülő, idős) vagy a speciális élettani állapotokban (terhesség, szoptatás) megnövekedett igény következményeként. 

A legfontosabb ásványi anyagok és szerepük

• Az ásványi anyagok közé tartozik a kálcium, a nátrium, a kálium, a magnézium és a foszfor. A kálcium szerepet játszik a csontok és a fogak felépítésében, nélkülözhetetlen az idegrendszer működéséhez, az ingerület továbbításához, a véralvadás megfelelő létrejöttéhez és az izmok összehúzódásához. A megfelelő kálciumbevitelnek különösen gyermekkorban van nagy jelentősége, mivel a csontok felépítése ekkor történik: a végleges csonttömeg 20-25 éves korra alakul ki.
• A nátrium nélkülözhetetlen a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásában, valamint részt vesz az idegsejtek közötti ingerületátvitelben és az izomműködésben is. 
• A magnézium a csont- és fogképzéshez szükséges, de számos enzim alkotórésze is, ezen kívül fontos szerepet játszik az ingerületátvitelben és az izomösszehúzódásban. A szervezetben lévő magnézium nagy része (60%) a csontokban, míg körülbelül 30%-a az izmokban található.
• A foszfor elsősorban a csontok, a fogak és a DNS alkotórésze, de nélkülözhetetlen az energiatermeléshez is. 

A legfontosabb nyomelemek és szerepük a szervezetben

   A legfontosabb nyomelemek a vas, a réz, a cink, a fluor, a jód és a szelén. A vas fontos összetevője az oxigén felvételéért és a szövetekhez történő szállításáért felelős hemoglobinnak és az izomsejteknek. A réz szükséges az enzimek, a csontok, a kötőszövet és a vörösvérsejtek kialakításához. A cinknek fontos szerepe van a sejtek regenerációjában, a sebgyógyulás folyamatában és a növekedésben. A cink számos enzim alkotórésze, és szükséges a bőr egészségének fenntartásához is. A fluor fő szerepe a csontok és fogak szilárdságának biztosítása. A jód nélkülözhetetlen a magzat testi és szellemi fejlődéséhez, szerepet játszik az alapanyagcsere szabályozásában és fontos alkotórésze a pajzsmirigyhormonnak. A szelén amellett, hogy fontos enzimalkotó, antioxidáns hatása is ismert, vagyis megköti a szervezetben keletkező, káros hatású szabadgyököket. 

MUDr. Czellárik Mária, Vágsellye