A Vízkeleti Községi Elemi Népiskola története - részlet

   1773 – 1775 között Vízkelet plébánosa Farkas Péter volt, aki pontos és rendszerető emberként volt ismeretes. A hivatalos iratokat 1691-től összegyűjtötte és beköttette. Ebben találhatók az alábbi bejegyzések: Czinege József 1762-től Vízkeleten volt kántortanító. Magyarul, németül, szlovákul és latinul beszélt. Az ismert kántortanítók közül ő volt a nyolcadik.  A falunak 1715-ben 8 adófizetője volt, 1828-ban már l26 háza és 900 lakosa. Az 1840-es években a falunak községi jegyzője volt, aki uradalmi pajtamester is volt egyben. A gyerekek tanításával is megbízták, télen saját lakásán tanította a gyerekeket.

   Rendszeresített tanítói állomás 1855-ben szerveztetett, s a jegyzőséggel egybekötött tanítói állásra a lengyel származású Nieuzytek Jánost választották. Iskoláit Jászberényben, Zomborban és Baján végezte. Oklevelet Érsekújvárott kapott. A megválasztott tanítónak és egyúttal a községi jegyzőnek két éven át a pásztorházban kellett laknia és bérbe vett helyiségben tanítani.  A jelenlegi iskola tőszomszédságában állott egy náddal fedett ház, később ez lett az iskola és a tanítói lak. Ez 1869-ben leégett. Ekkor Vízkelet község iskola és tanítólak építésére határozta el magát., azonban az uradalom tisztje  a közbirtokosság nevében az építkezést betiltotta. Az iskolát a községházán helyezték el. Ezt követően Deisler Kelemen vízkeleti földbirtokos állami kölcsönt eszközölt ki 4 500 forint értékben, ezen a pénzen vették meg és alakították át a ma Brechtold gróf kastélya néven ismert épületet  iskolává és tanítói lakássá. Az iskolának tágas nagy udvara és 900 négyszögölnyi kertje volt. A kert udvar felőli részén községi faiskola volt. Ezidőtájt a vízkeleti iskola a környék legjobban felszerelt iskolája volt. Egyedülálló tornafelszereléssel és könyvtárral is rendelkezett. Az iskolának 1871-re visszamenőleg már két tanítója volt. A kántortanító mellett Hetényi Bódog, Boénitr Karcortély, Janda Flóris, Kis Ferenc, Holcsan Antal tanított.

   A legrégibb meglévő adatgyűjtemény  egy, az  1858-59-es tanévből való látogatási napló, amely a vízkeleti elemi tanodába járó fiú és leány gyermekek adatait tartalmazza. A naplóban fel van tüntetve 94 mindennapos és 46, valószínűleg ismétlő tanköteles. Az 1862-63-as tanévben Nieuzytek János naplójába 94 tanköteles volt beírva. 1863. április 15-én próbatétel volt. Az iskolakötelezettek megoszlása: 88 fiú és 37 leány.  Ezek közül iskolába járt 51 fiú és 29 leányka. A napló szerint a diószegi szolgabírónak leadta a tanulók neveit és 647 lelket feltüntető listát, akik közül 575 római katolikus, 68 református és 2 zsidó. Az 1869-1870-es tanévben az iskolába járó 99 tanulóból 45 fiú és 38 leány.

   Az 1872-73-as tanévben, november l-jén, a vízkeleti községi iskolában az iskolaszéki tagok észrevételei is jegyzőkönyvbe kerültek. Ezek szerint a nem Vízkeleten lakó szülők, vallási különbség nélkül, ha gyerekeiket a vízkeleti községi iskolába járatni óhajtják, az egész évi tanítási időszakra 8 forintot kötelesek fizetni félévenként előre. Az iskola pénztárába 5 forintot, 3 forintot pedig a tanító uraknak egyforma részletekben. A jegyzőkönyvben meg van határozva a tanítási idő és a szünidő hossza is.  Az 1875-1876-os tanévben, az iskolaszék határozata alapján, az ismétlőket a téli időben szerda és szombat délután Hetényi Bódog tanítja. Fáradozásáért 10 forintot kap. Nyáron az ismétlősöket vasárnap délután Hetényi tanító l órától 3-ig tanítja. A métermérték ismertetését minden szombaton 8-tól 10 óráig a felnőtteknek előadni Hetényi Bódog tartozik.  Az 1876-os tanév végén Nieuzytek tanító elismerésben részesült. A jegyzőkönyvet Hetényi Bódog tanító, Deisler Kelemen, Kollár Mihály, Csenkey Pál, Csepreghy László, Mencer János és Sztrakovit Zsigmond közjegyző írták alá.

   1893-ban az iskolaszék elnökévé Némethy Pál tehetséges, fiatal jegyzőt választották, aki haláláig, 1918. december 10-ig viselte ezt a tisztséget. O szorgalmazta az új körjegyzői lak és az iskola épületének teljes újjáépítését 1895-ben. A melléképület újjáépítésénél a 2 – 6. osztályok fölötti tetőszerkezetet javították. Az egyik teremben halmozták fel a taneszközöket és az irattár anyagát. A tető nélküli iskola teljesen beázott, egy felhőszakadás pótolhatatlan károkat okozott. Az 1897-1898-as tanévben Nieuzytek János magyarosította nevét, már Nádasdi néven szerepel. 1900. július 5-én új iskolaszék alakul. Nádasdi János 86 éves korában, 45 éves tanítói működés után vonult nyugalomba. /született 1814-ben/. Dunaevén, a papföldek szomszédságában, és itthon, Hóstágyon kapott 3-3 holdnyi mesterföldet évi 6 forintnyi kedvezményes bérért. A földekről Nádasdi lemondott. Nádasdi János nyugdíjba vonulása után a megüresedett helyre 6 pályázó jelentkezett. Közülük 1900. szeptember 28-án Nádasdi fiát, Józsefet választották meg vízkeleti kántortanítóvá.