A vállalkozókról lehúzzák a hetvenhetedik bőrt

   Szlovákiában a magánvállalkozók és a kisiparosok esetében 2009-ig az egészségbiztosítás kivetési alapja és 2013-ig a szociális biztosítás kivetési alapja az előző év adóalapjának fele volt. 2010-től az egészségbiztosítás kivetési alapjának kiszámítása módosult, az akkori ugrásszerű növekedést  követően azóta is folyamatosan felfelé kúsznak a magánvállalkozók és a kisiparosok egészségügyi járulékterhei.

   Ám az ami 2014-től a becsületesen vállalkozó, elvárható adóalapot kimutató és elvárható jövedelemadót befizető vállalkozókra és kisiparosokra vár, az minden elképzelést felülmúl. Számukra a járulékterhek megnövekedésének éves indexe esetenként elérheti a 30-50 százalékot. Ami durva, a civilizált európai uniós országokban felettébb szokatlan mérték. Ugyanis a kötelező szociális biztosítás kivetési alapjának kiszámítása 2014 első félévében úgy módosult, hogy a 2012-ben kiszámított adóalaphoz hozzáadjuk a vállalkozó által kifizetett egészségügyi és szociális járulékok összegét, majd a végösszeget elosszuk egy osztóval, ami az első félévben 1,9.  2014. második félévére méginkább eldurvul a kiszámítás módszere. Ekkor a 2013-as adóalaphoz adjuk hozzá a vállalkozó vagy kisiparos által befizetett egészségügyi és szociális járulékok összegét, majd a végösszeget ezúttal 1,6-os osztóval osszuk el. Jelentősen megnöveli ez a járulékterheket 2014 második félévére. Az előrejelzések alapján jövőre az osztó tovább csökkenhet,  méginkább eldurvulhat tehát a kiszámítás módja, a szociális járulékterhek tovább növekednek majd. Hol a határ, a csillagos ég?

   Mindezt két figyelemre méltó körülmény övezi. Elsősorban a szociális járulékterhek jelentős megnövelése arra utal, nagyon komoly bajban van a kormány az államháztartás egyensúlyát illetően.  Másodsorban a törvényhozók durva beavatkozása, az alaposan módosított rendszer arra ösztönzi a becsületesen vállalkozókat vagyis az elvárható adóalapot kiszámító és elvárható jövedelemadót befizető vállalkozókat és kisiparosokat, hogy művileg lecsökkentsék adólapjukat, nullához közeli profitot mutassanak ki, hogy elviselhető szinten tartsák a befizetett járulékaikat. Jelzésértékű, a vállalkozók áldatlan helyzetét tükrözi, hogy a vállalkozók adóbefizetésének hátraléka az idei félév végéhez elérte a 2,157 milliárd eurót. Jelzésértékű az is, hogy az adóhatóság az adóhátralékot sok esetben képtelen behajtani, ugyanis a befizetés elévülésének határideje 5 év. Amennyiben 5 év alatt nem szedi be, később már nem teheti, bottal ütheti a vállalkozó nyomát.

   Megállapítható, hogy 2014-től a kormány lehúzza a hetvenhetedik bőrt a magánvállalkozókról és a kisiparosokról. Azok pedig minden bizonnyal megtalálják a menekülési pályát, a kiskapukat, a trükközés módját, hiszen a védekezés, az érdekvédelem természetes reakció. Jelentősen megnő az iparosengedélyt visszaadó vagy „veszteséges” vállalkozók száma is, ami megnöveli a munkanélküliek nem jelentéktelen táborát. Ez pedig újabb terheket ró a szociális háló költségvetésére. Kérdés, hogy milyen egyenleggel zárul a történet az államháztartás számára: magasabb kiadásokkal a réven vagy magasabb jövedelemmel a vámon. Mert ez a történet egy végeláthatatlan spirál, a 22-es csapdájának valódi története. Semmi sem garantálja, hogy az államháztartás számára a végelszámolás pozitív eredménnyel zárul.

Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke