Számomra megtisztelés, hogy újságunkban tájékoztathatom falunk lakosait a vadászszervezet tevékenységéről, eredményeiről, és azokról az erőfeszítésekről, melyeket az itt élő apróvad (fácán és vadnyúl), valamint őzvad állományának megtartása érdekében tesznek szervezetünk tagjai.
Az utóbbi években ugyanis sokféle tévhit terjedt a vadászatról és természetesen a vadászokról, amely negatív szemszögből ítéli meg munkánkat, mindennemű szakértelmet mellőzve. Mi tiszteljük mások véleményét, ha az megalapozott és szakszerűen alátámasztott, viszont elutasítunk mindennemű olyan vádaskodást, melynek nincs semmilyen tudományos és kézzelfogható alapja.
Az ember megjelenésének kezdete óta űzi a vadászat mesterségét. A vadászat történetének tárgyalása egyidejű az emberiség történelmével. Maga a vadászat hihetetlen gyorsasággal, pozitívan alakította az emberiség fejlődését, míg elérte fejlettségének azon szintjét, amikor már az ember beavatkozása nélkül nem lehetett biztosítani a természet egyensúlyát. Egyre jobban előtérbe kerül a környezet- és természetvédelem, mely sajnos az emberi kapzsiság következményeként a háttérbe szorul.
Előző beszámolómban már részletesen ecseteltem azokat a negatív emberi és időjárási tényezőket, melyek az elmúlt 35 évben a vadállomány drasztikus leépítéséért felelősek. Az a vadászgeneráció, amely még emlékszik a 70-es, 80-asévek vadállományára nehezen tudja elfogadni a jelenlegi helyzetet. Hiszen többszörös erőfeszítés ellenére sem tudjuk megközelíteni az akkori apróvadállomány szintjét. Pedig mindent megteszünk a vadvédelem terén. Törődünk a meglévő vadállománnyal, és nagyon odafigyelünk arra, hogy mennyi vad kerülhessen a terítékre úgy, hogy a következő évben is legyen mire vadászni. Azt karjuk, hogy a nálunk honos apró- és őzvad továbbra is része legyen környező természetünknek. Mivel a 2014-es vadászidény március 1-től 2015. február végéig tart, beszámolóm az eddig eltelt időszakra vonatkozik.
Tevékenységünk a tavaszi hónapokban főleg a vad erőnlétének fenntartására és a betegségek kialakulásának megelőzésére irányult. Az elmúlt évekhez hasonlóan követtük a járási állatorvosi utasításokat, melyek a veszettség megelőzését szolgálják. A vadnyúl és az őzvad megbetegedését megakadályozó orvosságot kevertük az etetőkbe kiszórt takarmányba. Ezt a megelőző intézkedést ősszel is megvalósítottuk. A vad számlálását március végén elvégeztük, ez az állomány tervezésének nélkülözhetetlen része.
A 2014-es év nagy megkönnyebbülésünkre, időjárásilag is kedvezően alakult. A tavasz nem volt sem hűvös, sem túlzottan csapadékos. Nagy szárazság sem volt, amely kedvezőtlenül hatott volna az apróvad szaporulatára. Az őzállomány az utóbbi két évtizedben kedvezően állandósult, amely a hatékony vadvédelemnek köszönhető. Számunkra a kedvező időjárási tényező maga a főnyeremény, mivel ez az egyik legfontosabb környezeti hatás, amely az emberi tényezőkön kívül a vegetációs időszakban befolyásolni tudja a vadállomány szaporulatát, valamint elhullását.
Vadászszervezetünk tagjai tavasztól őszig mindent megtettek annak érdekében, hogy a kedvező időjárási viszonyokat kamatoztatva minél kisebb legyen a vadelhullás. Itt elsősorban a károsvad, főleg júniusban a róka és vadon élő macskák tevékenységére figyeltünk, ekkor van a legnagyobb szükség az apróvad védelmére. Nemhiába június a vad- és természetvédelem hónapja.
Annak rendje és módja szerint a júniust gulyásfőzéssel és sportlövészettel ünnepeltük meg. A vadászidény - fácánra - november elsején kezdődött. Mostanáig négy közös vadászatot szerveztünk, melyeken 120 fácánt ejtettük el. Mindez vadászterületünk nagyságához viszonyítva nagyon jó eredménynek számít. November 13-án megvalósult az élőnyúlfogás, eddig erre az apróvadra még nem vadásztunk. A tervezett 50 élőnyúl helyett 61 darabot sikerült fogni, ami nagyon jó eredménynek számít, jórészt fedezi szervezetünk évi kiadásait. Ha az időjárás megengedi, ez év elején még egy vadászatot szeretnénk megszervezni.
Bízom abban, hogy az elkövetkező vadászidényben is folytatni tudjuk az eddig elkezdett munkát.
Horváth Tibor, a vadászszervezet elnöke
Forrás: Vízkeleti Újság, 2014 decembere