A tallósi Őszikék nyugdíjasklub életéből

   Hagyományosan minden évben kétnapos kirándulást szervezünk tagjaink részére. Idén Szlovákia nevezettességeit tekintettük meg szeptember 17-én és 18-án.

   Az első napon Mikszáth Kálmán író (1847-1910) szülőházát tekintettük meg Szklabonyán. Belépve az emlékhelyre, egy szolid, de nagy igyekezettel és szeretettel összeállított kiállítás hozza közelebb Mikszáth korát, és itt eltöltött életének jellemzőit. A tárgyi kellékeknél is meghatóbb azonban az a melegség és mélyreható tárgyi ismeret, amellyel a ház gondnoka Németh Zita fogad bennünket, és máris magyarázza, meséli a szemléltető oszlopon levő képek jelentését, megjelenését Mikszáth életművében. Az utcára néző két szobát korabeli bútorokkal, pipatóriummal s néhány személyes tárggyal rendezték be.

   A múzeum megtekintése után elfoglaltuk szálláshelyünket Alsósztregován, az ottani fürdő területén, ahol szabad program volt: séta a természetben, fürödni is lehetett, vagy pihenni a szobán.

   Este Losonc utcáin tettünk sétát, majd beültünk egy csendes kis kávézóba.

   Másnap Alsósztregovára látogattunk. Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől keletre található a terjedelmes angolparkkal övezett,  kastélyáról híres község. Idegenvezetőnk Dana Veselovská volt, aki nagyon aprólékosan ismertette Madách Imre életét és munkásságát. Itt élt és alkotott Madács Imre, (1823 -1864) magyar drámaíró, Az ember tragédiája szerzője.  Láthattuk Madách dolgozószobáját, ahol a híres mű született. A kastély eredeti bútorokkal és az itt született, alkotott és elhunyt író életét és munkásságát dokumentáló személyes tárgyaival van berendezve. A kastélyparkban található Madách Imre síremléke. Az író földi maradványait 1936-ban exhumálták és a kastélyparkban helyezték el, örök nyugalma felett Ádám szobra, Rigele Alajos szobrászművész alkotása őrködik.

   Utunkat ezután Kékkőre folytattuk. A város felett emelkednek a magasba Kékkő várának romjai, mely az egyedülálló Játék és Bábművészeti Múzeumnak ad otthont.

   Hazafelé megálltunk egy kis pihenőre Nagykürtösön, ahol lehetőségünk volt megebédelni, majd folytattuk utunkat hazafelé, Tallósra. Nagyon csodás két napot töltöttünk el együtt. Jövőre is útnak indulunk, de hogy hová, az még maradjon titok.

Kollár Éva