A személyiségi jogok védelme – 1. rész

   Az internetes közösségi portálok térhódításával egyre gyakrabban felmerül a személyiségi jogok problémája. Sokan nem tudatosítják, hogy bejegyzéseikkel vagy a feltöltött kép- ill. hanganyagokkal esetleg belegázolhatnak mások jogaiba, s mivel ezeken a portálokon túlsúlyban van a fiatalabb korosztály, sokszor a tapasztalatlanság is közrejátszik a jogsértésben.

   A személyiséghez fűződő jogok védelmét több jogszabály biztosítja, melyek kiindulópontja az alkotmány (elsősorban a 14-16 és a 19-21cikkelyek). A magánjogi szabályozás alapját a Polgári törvénykönyvről szóló 40/1964 sz. többször módosított törvény 11-16. §-a képezi, emellett azonban számos jogszabály tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Példaként csak a legfontosabbakat említeném: a 167/2008 sz. sajtótörvény, a sugárzásról és műsorszórásról szóló 308/2000 sz. törvény, az egészségügyi ellátásról szóló 576/2004 sz. törvény, Büntető törvénykönyv (300/2005 sz. törvény), a büntetőeljárásról szóló 301/2005 sz. törvény, a szabálysértésekről szóló 372/1990 sz. törvény, valamint a személyes adatok védelméről szóĺó 122/2013 sz. törvény. A személyiségi jogok általános védelme biztosítja, hogy a társadalmi változásokkal összhangban az élet bármely területére kiterjedjen, emiatt komplex felsorolást semmilyen jogszabály nem tartalmaz. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen:

a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

   A jogsértés objektív felelősséggel jár, tehát nem kell, hogy tudatos vagy szándékos legyen, és az sem feltétel, hogy bármilyen negatív következménnyel járjon, elég, ha csak fennáll annak lehetősége. A szankciók egyrészt erkölcsi jellegűek, másrészt vagyonjogiak, bizonyos esetekben a közérdekű bírság is számításba jöhet. Ha a jogsértés folyamatos, vagy a sérelmes helyzet tartósan fennáll, a sértett fél követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Abbahagyásra kötelezés lehet a megelőző állapot helyreállítása is (pl. egy fénykép vagy hangfelvétel visszaadása), az eltiltás pedig alkalmazható egyszeri jogsértés esetén is, ha tartani lehet annak megismétlődésétől. Lehet kérni továbbá a jogsértést megelőző állapot helyreállítását (pl. sérelmezett rész eltakarását, törlését, plakát leszedését) a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogszerűvé tételét (pl. szöveg átírását, kép átfestését stb.). A sértett fél követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt (bocsánatkérés), és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak (pl. országos vagy helyi lapban, közgyűlésen stb.). Az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel sérelemdíjat is követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért, valamint ha személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését is.

   A személyiségi jogok csak a természetes személyeket illetik meg (a jogi személyek védelmét külön rendelkezések biztosítják), akiket védenek a szükségtelen, illetéktelen beavatkozásoktól, mely a környezete felől érkezik és veszélyeztetik, sértik a személy integritását. Fontos jellemzőjük, hogy elévülési határidő nélkül érvényesíthetőek (a hozzájuk kapcsolódó anyagi igényeknél azonban fennáll az elévülés). A személy nem vagyoni értékeit védik, ezért annak halálával a személyiségéhez kapcsolódó jogok is megszűnnek, s nem szállnak át az örökösökre sem. Ilyen esetben már csak az elhunyt személy emlékének megsértése (kegyeletsértés) állhat fenn, melyet az elhunyt özvegye vagy a gyermekei perelhetnek, ill. ezek hiányában a szülei.

Mgr. Szekeres Klaudia, ügyvéd
(Tel.: 0914-240723, 031-7796006)