A próbaidő intézménye és annak szerepe a munkaviszonyban

   Mindenki számára ismert tényként kezeljük, hogy a munkaszerződésekben a munkavállalóval történt megállapodás alapján rögzíteni lehet az ún. próbaidőt. Rovatunk jelenlegi számának fő célja ismertetni a próbaidőre vonatkozó általános tudnivalókat, mélyebben nem elemezve a kezdő munkavállalók tényleges lehetőségét befolyásolni a próbaidő megegyezését vagy sem. A próbaidő tartama a Tt. 311/2001 számú Munka Törvénykönyv szerint legfeljebb három hónap lehet, míg a törvényben pontosan meghatározott vezető állású munkavállalók esetében legfeljebb hat hónap lehet. A próbaidő tartama nem hosszabbítható meg; ezen szabály alól csak a munkavállaló oldalán a munkában történt akadályoztatás képez kivételt, amikor a próbaidő ezen akadályoztatás idejével hosszabbodik.

   Azokra a gyakori esetekre való tekintettel, amikor a munkáltató a munkakezdést sürgetve csak később készíti el a munkavállaló munkaszerződését, fontos kiemelni, hogy a próbaidőt szigorúan írásban kell rögzíteni, erről pedig a feleknek legkésőbb a munkakezdés napján kell rendelkezni. A próbaidőről hozott szóbeli megegyezés, vagy a próbaidő írásos deklarálása a munkaszerződés később elkészített példányában (még abban az esetben is, ha a munkaszerződést korábbi keltezéssel írják alá), a próbaidőről szóló megállapodás érvénytelenségét okozza. Mivel a próbaidőről szóló megállapodás érvénytelensége következtében egyik fél sem élhet érvényesen a munkaviszony próbaidő alatti megszűnésének lehetőségével, a gyakorlatban előfordulhat, hogy az említett feltételek hiányossága miatt akár érvénytelenné válik a vélt próbaidőre hivatkozó munkaviszony megszűnése.

   A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél megszüntetheti a Munka Törvénykönyve 72 §-ra hivatkozva, írásban bármilyen oknál fogva vagy indoklás nélkül. Ebben az esetben a jogügyletet írásos értesítés formájában kell megtenni, az írásos forma nem betartása viszont ez esetben nem vonja maga után a munkaviszony próbaidő alatti megszűnésének érvénytelenségét (így elvileg a munkaviszonyt ez esetben szóban is meg lehet szüntetni, a szóbeli megszüntetéseknél viszont könnyen a bizonyítási eljárás bonyodalmaiba keveredhetünk). Várandós nővel, kilenc hónaposnál fiatalabb csecsemőjéről gondoskodó anyával és szoptató nővel a munkáltató csak írásban, különleges, a várandós állapottal vagy az anyasággal nem összefüggő esetekben szüntetheti meg a munkaviszonyt a próbaidő alatt. Ezt írásban is meg kell indokolnia, ellenkező esetben a munkaviszony ilyen formában történt megszűnése már szigorúan érvénytelen.

   Mivel a próbaidő alatti megszüntetés az értesítésben feltüntett nappal hatályos, a felmondás szabályai szerinti felmondási időt a munkavállalónak nem kell letölteni és így a felmondási időre vonatkozó bérfizetési kötelezettség sem áll fenn. Amennyiben az értesítés nem tartalmazza a megszüntetés pontos napját, a munkaviszony próbaidő alatti megszűnése az értesítés másik félnek történt kézbesítésének napjával hatályos. Egyébként a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkaviszony megszüntetéséről szóló írásbeli értesítést a másik félnek általában legalább három nappal a munkaviszony megszűnésének napja előtt kell kézbesíteni, a rendelkezés megszegésének viszont nincs érvénytelenséget okozó hatása.

   Végezetül fontos megjegyezni, hogy a próbaidő leteltét követően a próbaidőre hivatkozva a munkaviszonyt nem lehet megszüntetni, kizárólag a munkaviszony megszűnésére vonatkozó többi törvényadta lehetőséggel élhetünk. Mivel ezen lehetőségek a próbaidő alatt is rendelkezésünkre állnak a munkaviszony megszüntetésére (megállapodás, felmondás, a munkaviszony azonnali megszüntetése), a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetéséről szóló értesítés megfogalmazásánál, illetve kézbesítésénél mindig ügyeljünk a próbaidő alatti megszűnésre vonatkozó hivatkozásra.

Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.

Mgr. Kőrösi Ildikó, ügyvéd
tel. sz. 0908 468 260