Ön most a régi weboldalunkat nézi (Archívum).  VISSZA AZ ÚJ WEBOLDALRA
A pozsonyi csata és a honfoglaló magyarság

A pozsonyi csata és a honfoglaló magyarság

2022. július 07., csütörtök | Ma: Appolónia (HU), Oliver (SK)
Helytörténet Vissza
Címlap > Helytörténet > A pozsonyi csata és a honfoglaló magyarság
A pozsonyi csata és a honfoglaló magyarság 2015. március 16. hétfő, 12:30
A pozsonyi csata és a honfoglaló magyarság

   A salzburgi évkönyvek tudósítása szerint 907 júliusában a Breslauspurch alatt felvonuló magyar seregek döntő vereséget mértek a német hadakra. Ez az első híradás arról a várról, amely alatt az elkövetkező századok során létrejött a történelmi Magyarország mozgalmas történelmében oly fontos szerepet játszó Posonium, Pressburg, Pozsony, a mai Bratislava – írja a Magyar történelmi városok című munkában Koday György, szlovákiai / mátyusföldi / történész.

   Ortvay Tivadar 1892-ben Pozsony város története címen megjelent hétkötetes munkájából, amelyre Koday György is többször utalt feldolgozásában, több érdekes adat kívánkozik e rövid szakdolgozatba.

   A szerző szerint már az 5. században a Duna vidékén élt kelták, majd a rómaiak érdeklődése is a későbbi Felső-Magyarország felé fordult. A vas, réz, ezüst és arany bányászata került érdeklődésük középpontjába. Hasonlóképpen Erdély sója és aranya is hódítási céljaikat szolgálta.

   A Nyitra folyó vidékéről jutnak honfoglaló eleink a Vág vidékére: Sempte, Galgóc, Trencsén, Bolondóc, majd a Morava folyó volt a cél.

   A magyarok Arnulf király szövetségesei voltak a Svätopluk elleni harcokban. A 904-es évben a bajorok egy lakomán meggyilkolták Kurszán kendét, így a kende és a gyula funkciója Árpád kezébe összpontosult. /A magyaroknál Kende volt a főfejedelem, Gyula a hadvezér, a Horka pedig a békebíró./

   Lajos, a keleti frank király /egyesek német királynak titulálják/, szerette volna ártalmatlanná tenni a pogány szomszédot, ezért 907 júniusában sereget gyűjtött, melynek élére ő maga állt.  Ennsburg vára és Szent Flórián kolostora között táboroztak nehézgyalogos hadoszlopai, amelyek később a Duna jobb és bal partján nyomultak előre, a Dunán pedig hajóhada. A jobb parti sereget Dietmar salzburgi érsek vezette, a bal partit Luitpold. A hajóhad parancsnoka Sieghard herceg volt. A tartaléksereget maga Lajos király vezette.

   A magyar seregek főparancsnoka egyes történészek szerint Árpád volt, mások szerint a kiskorú Zsolt /Zolta/ fejedelem lehetett. / Árpád  907-ben halt meg./ A nagy csatára 907 július 4-5-én került sor. A magyarok szokásos taktikájukat alkalmazták, kisebb csapatokban támadtak, majd gyorsan visszavonultak, a főerők pedig erős tábort építettek ki. Miután a nemzetségek zászlóaljai megérkeztek, az egész magyar haderő támadásba lendült. Először a déli sereget támadta meg, majd a hajóhadat égette és süllyesztette el. Átúsztattak a Dunán, s a folyó bal partján felvonuló német seregre is vereséget mértek. Az ellenséget teljesen szétszórták, tönkretették. Dietmar és még 19 bajor főúr esett el a csatában. A maradék haderő Ennsburgba, Lajoshoz menekült, aki maga is megrémült és a maradék sereggel együtt Passauba menekült tovább.

   A csata eredményeként egészen 1030-ig nem lépett magyar földre nyugatról érkező haderő. A magyar seregek 910-ben Augsburg mellett verték szét a német csapatokat. Ezután a kalandozások hadjáratai következtek Ezreknek a 939-es morsenburi és a 955-ös augsburgi vereség vetett véget.  

   Pozsony vármegye ezidőtájt keletkezett, s vele együtt Pozsony jelentősége is akkor emelkedett olyan fokra, amilyenen eddig nem állott.

Géza és István /Vajk/a kalandozó hadjáratok helyett a magyar állam kiépítésén munkálkodott, és ami ezt elősegítette, a keresztény vallás felvételén. Pozsony városa évszázadokon keresztül – 1918-ig – fontos szerepet töltött be a magyar királyság, a magyar államiság történetében. A legelső vármegyék egyike a pozsonyi volt.

Dr. Pukkai László

Galéria
Előfizetés
Megrendelem a TERRA Hírújságot
0,50 € x 12 szám = 6 €/év
Aktuális számunk

Aktuális számunk

TERRA Hírújság VIII. évfolyam 4. száma

Rólunk
Tisztelt Olvasó! Üdvözöljük a TERRA Hírújság honlapján. Regionális, Mátyusföld magyarok lakta településein terjesztett hírújság vagyunk, amely a Rólunk, nekünk mottónak megfelelve végzi munkáját. Terjesztői hálózatunk segítségével havonta 30 település 5000 otthonába juttatjuk el lapunkat. A TERRA Hírújság magyar nyelven jelenik meg. A szűkebb régió közéletének történései, a sport, a kultúra eseményeinek ismertetése mellett jogi, egészségügyi, kertészeti tanácsadó szolgálja az olvasót. Mindezek mellett célunk régiónk neves személyiségeinek… Bővebben
Támogatók
Partnereink
További partnereink
Max.: 5 MB (doc, pdf)