A mezőgazdaság fejlődése Mátyusföldön 1848 és 1946 között –

   Az érdekesség kedvéért és azért, hogy a mai generációnak is legyen áttekintése, az alábbiakban felsoroljuk azokat a nagybirtokosokat, akik a tárgyalt időszakban vidékünkön mezőgazdasági földterületeket birtokoltak.

• Esterházyak birtokai: Ábrahám, Alsójattó, Boldogfa, Felsőszeli, Galánta, Gány, Geszt, Hidaskürt, Hódi, Kismácséd, Nádszeg, Nemesnebojsza, Feketenyék, Patta, Sempte, Szenc, Taksony, Tallós, Tósnyárasd, Úrföld /Királyrév/, Vezekény, Vízkelet /összesen 22 mátyusföldi településen/
• Pálffyak birtokai: Alsószeli, Dunaújfalu, Egyházfa, Jánosháza, Nagyfödémes, Magyargurab, Papkörmösd /Szenckirályfa/, Pénteksúr /Egyházfa/, Szenckirályfa, Szenc, Újhelyjóka /11/.
• Zichyek birtokai: Boldogfa, Kismácséd, Magyardiószeg, Pusztafödémes /4/.
• Alsasse Angelika dHennin birtokai: Középcsöpöny /Szered/, Sopornya, Nagymácséd, Sempte, Szered /5/.
• Hunyadiak birtokai: Vágvecse, Vágtornóc, Szelőce /Sók/ /4/.
• Károlyiak birtokai: Szelőce /Sók/, Vágfarkasd /2/.
• Thurzók birtokai: Felsőszeli /1/.
• Diószegi Cukorgyár RT birtokai: Ábrahám, Barakony, Galánta, Gány /Kuffner bárók/ Nemeshódi, Kismácséd, Nemeskosút, Magyardiószeg, Nagyfödémes, Nagymácséd, Nemeskajal, Nemesnebojsza, Feketenyék, Pusztafödémes, Tósnyárasd, Vágszerdahely /Alsószerdahely/, Vezekény, Vízkelet /18/.

   A felsoroltakon kívül a Pannonhalmi Főapátság /Deáki/, az Esztergomi Érsekség /Vága, Zsigárd/, a Nagyszombati Érsekség /Királyrév/, a Nyitrai Püspökség /Felsőkirályi/ birtokoltak mezőgazdasági földterületeket, valamint Közalapítványok /Vágsellye, Vágkirályfa, Vághosszúfalu, Pered, Királyrév/. Réte hitbizományi birtok volt.

   Alsócsöpönyben a Vrana, Szászy, Tomanóczy családok, Barakonyban az Ambró család, Borsán a Szüllő, Farkas, Pető és Gülcher Jakab családja, Felsőszeliben Szold Zsigmond, Hegyen Török Balázs, Hegysúron Szüllő Mihály. Pollák Gyula Nemeshódiban, a Farkas és Udvarnoky családok Jókán, a Fekete család Nemeaskosúton, a Ladányi és Kivkovics családok Magyarbélen, Pápay Ignác dr. Nádszegen, Lacsny Miklós Nagyfödémesen, Gülcher Ármin Nemeskajalon, Appel Gusztáv és Ballay Lajos dr. Pattán, Adler Zsigmond Taksonyban. Vágán Ohrenstein Klára és Gülcher Herman, Vágfarkasdon a Fould-Springerek, Vágvecsén Horváth Dezső, Szombathelyi Győző, Vízkeleten Németh János és Adler Adolf rendelkeztek nagybirtokkal.

   Megjegyezzük, hogy a 19. század végén és a 20. század elején a legtöbb uradalomban elterjedt a hatos vagy négyes vetésforgó.

   A nagybirtokok tejfölöslegét a következőképpen értékesítették: a szeredi /Alsanne dHennin/ uradalom, Gülcher Jakab Nemesnebojszáról és Esterházy Mihály a bécsi piacon értékesítették a tejfölösleget. Az utóbbi a galántai piacon is.

   A fejlődést akadályozó tényezők, a folyók pusztító áradásai mellett, a járványok voltak, amelyek megtizedelték az állatállományt. A Galánta és Vidéke című közéleti hetilap például az 1910. november 12-én megjelent számában tesz említést arról, hogy a  … ragadós száj- és körömfájás hatalmas pusztítást végzett Galánta, Nemeshódi, Nemeskosút, Nemeskajal, valamint a környező majorságok állatállományában.

   A régióban, a mezőgazdaság irányítását elősegítendő, egyletek alakultak, mint például 1988-ban a Járási Gazdaegylet Galántán. A Járási Gazdaegylet szakmai eredményeként a magyar földművelésügyi kormányzat hozzájárult ahhoz, hogy 2015. augusztus 9-10-én Galántán nemzetközi mezőgazdasági kiállítást rendezzenek.

Irodalom: Mátyusföld II. SZEERK. Bukovszky László 173-183. oldal 

Pukkai László