A májgyulladás

   A hepatitis latin szó, májgyulladást jelent. Akut avagy heveny hepatitisnek nevezzük a hat hónapnál nem régebbi formáját, míg a krónikus vagy idült hepatitis fél évnél tovább fennáll.

   A legtöbben azt hiszik, valamennyi formája fertőző, pedig ez nem igaz, mert nem minden májgyulladást okoznak vírusok, hogy rögtön egy tévhitet cáfoljunk meg. Májgyulladást okozhatnak bizonyos drogok, gyógyszerek, túlzott alkoholfogyasztás, méreganyagok bejutása a környezetből, valamint létezik autoimmun májgyulladás is, amikor a szervezet valamiért a saját máját támadja meg.

   Természetesen legtöbben a vírusok okozta hepatitist ismerik, és általában ezek is váltják ki leggyakrabban a sárgasággal járó heveny májgyulladást. A hepatitist okozó vírusok csoportjába tartozik az A, B, C, D, E hepatitis vírus.

   Általában a világ minden táján igaz az, hogy jóval több hepatitises beteg van, mint amennyit az egészségügyi rendszer nyilvántart. Ennek fő oka, hogy sok a sárgaság nélkül, alattomosan kezdődő betegség, mely a legsúlyosabb tünetekig (májzsugor, májdaganat) panaszmentes lehet. E betegségek kezdeti tünetekei, ha vannak is, nagyon könnyű összekeverni egy ártalmatlan gyomorhuruttal, így valószínű, hogy elszenvedőjük egyáltalán nem fordul orvoshoz. Pedig a hepatitis súlyos betegséggé fajulhat, mely a máj nagyon sok funkcióját érinti: például csökkenhet az epeelválasztás, valamint a máj méregtelenítő tevékenysége (detoxikációs funkciója) is károsodik. Pedig megfelelő gyógykezeléssel ezek megelőzhetők lennének, ha a gyulladást, illetve a fertőzést időben felismerik.

Miről ismerhető fel a heveny szakasz?

   Fontos, hogy figyeljünk a leggyakoribb panaszokon - úgymint hányinger, étvágytalanság, gyengeség, láz, hasi puffadás, teltségérzés és fájdalom, izom- és ízületi fájdalmak - kívül olyanokra is, melyek csak két-három hétig észlelhetők, és jóval jellegzetesebbek: sötét vizelet, sárgaság, világos színű széklet, testszerte jelentkező heveny viszketés. Különösen fontos ez akkor, ha valamilyen egzotikus országban jártunk, esetleg védekezés nélkül éltünk nemi életet. A saját egészségünk ez utóbbi esetben is fontosabb kell, hogy legyen a szégyenérzetnél: keressünk fel orvost minél hamarabb a legkisebb gyanúnál is, legfeljebb kiderül, hogy tényleg csak gyomorrontásunk vagy valami egészen más problémánk van. 

Diagnózis

   A sárgasággal jelentkező heveny májgyulladás könnyen felismerhető. Ezzel szemben az idült májgyulladás (krónikus hepatitis) alattomos betegség: évekig pusztíthatja a máj értékes szöveteit anélkül, hogy a beteg bármilyen komoly tünetet mutatna, sőt teljesen panaszmentes is lehet. Szerencsére ma már a megfelelő tesztekkel a vérből ki tudják mutatni nemcsak a betegség tényét, de még azt is, hogy melyik vírus okozza.

   Feltűnő lehet a laboratóriumi leletekben a májenzimek  emelkedése. A vírust kimutató teszt elvégzése mindenkinek hasznos lehet, aki valamiért veszélyeztetett, például akinek több szexuális partnere volt, illetve aki kábítószert használt, nem megbízható helyen tetováltatta magát vagy vérátömlesztést kapott 1986 előtt, korábban ugyanis nem szűrték a vérellátók a véreket hepatitis C-re. A hepatitis C-ben szenvedő betegek többsége vérkészítménnyel kapta a fertőzést, például műtét, baleset kapcsán, vagy szüléskor. Az egészségügyi dolgozók között is gyakoribb a betegség, különösen a vért vevő nővérek között. 

Mi a teendő hepatitis esetén?

   Ha kiderül, hogy fertőzöttek vagyunk hepatitis B-vel vagy C-vel, szeretteink védelme érdekében vigyázzunk arra, hogy senki ne használjon velünk közös körömvágó eszközt, fogkefét, borotvát és védekezzünk óvszerrel (csak a hepatitis B terjed szexuális úton; a hepatitis C átviteléhez vérkontaktus szükséges). Gondoskodjunk róla, hogy minden családtagunk, mindenki, akivel egy háztartásban élünk be legyen oltva hepatitis B ellen. Ha hepatitis A vagy E támadott meg minket, az a legfontosabb védekezés az, hogy mossunk nagyon sűrűn kezet vírusölő fertőtlenítőszerrel, különösen a mellékhelyiség használata után és étkezés előtt.

   Heveny, sárgasággal járó májgyulladás esetén a beteg elkülönítés, megfigyelés és kezelés végett kórházba kerül, a javulás jelentkezésekor már otthon lábadozhat, de teljes gyógyulásáig ellenőrzik, gondozzák a fertőző betegségekben jártas szakorvosok.

   Nem kell megijednünk: az időben felfedezett májgyulladás jól kezelhető, a vírus még makacs esetekben is a betegek többségéből kiirtható, bár a kezelés hosszadalmas lehet és nagy körültekintést igényel. Bár a heveny hepatitisből viszonylag könnyen, akár néhány hét alatt fel lehet épülni, a nem kezelt krónikus májgyulladásnak súlyos, esetenként halálos szövődményei is lehetnek! Ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.

   Az egyik leggyakoribb szövődmény a fibrózis, mely nem más, mint a máj szöveteinek hegesedése. A máj a gyulladás miatt sérül, és az elhalt májsejtek helyén mikroszkopikus méretű hegek keletkeznek. Ha nem előrehaladott a fibrózis, akkor a máj egészséges szövetei zavartalanul el tudják látni a szerv munkáját, ha viszont nagyobb területre terjed ki a hegesedés, akkor a károsodás visszafordíthatatlan - ezt nevezik cirhózisnak.

   A májcirhózis, vagy köznapi nevén májzsugorodás olyan krónikus (jelenleg még visszafordíthatatlan) májbetegség, amelyet a máj szerkezetének gyulladásos, kötőszövetes-heges, állebenyes átépülése és kóros májműködés jellemez. A máj sejtjeinek nagyfokú károsodásával párhuzamosan a máj kötőszöveti állományának felszaporodása figyelhető meg. A betegség magyar neve megtévesztő lehet, mert maga a szerv nem lesz kisebb, nem zsugorodik, hanem a rendeltetésszerűen működő, egészséges májszövet mennyisége csökken. A helyette képződő, heges szövet épphogy a szerv idővel kitapintható megnagyobbodását okozza. Ritkábban előfordulhat az is, hogy a hegszövet zsugorodása miatt végül a máj valóban egészében megkisebbedik.

   Az alkoholizmus mellett a vírusos májgyulladás az a betegség, amely a májcirhózis létrejöttéért felelőssé tehető. A hepatitis B-ben, még inkább a hepatitis C-ben megbetegedőknél krónikus májgyulladás alakulhat ki, mely az évek folyamán májcirhózisba torkollhat. A májat sújtó, krónikus gyulladásos betegség évek alatt alakul cirhózissá. A krónikus hepatitis hosszú ideig semmiféle panaszt nem okoz a betegnek. Később is csak bizonytalan, más betegségekben szintén előforduló panaszok jelentkeznek, pl. fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger és fogyás. A májra jellemző, hogy még akkor is képes ellátni a feladatait, ha csupán a máj szövetének 20 százaléka működik, így nehezen lehet észrevenni, hogy gond van. Később a folyamat előrehaladása miatt, a máj működésének elégtelensége miatt rendkívül szerteágazó tünetek jelenhetnek meg: felborul a hormonháztartás, megváltozik a bőrszín, viszketés jelentkezhet és sárgaság is kialakulhat. Az egyik legjellemzőbb tünet a vízvisszatartás, ödémák és hasvíz jelentkezése. A tápanyag felszívódásának romlása, a máj szintetizáló tevékenységének csökkenése és a vérkeringés romlása miatt alakul ki a végstádium: a felsőtest és a felső végtag sovány, vékony, míg a has hatalmas, elődomborodó, és az alsó végtag vizenyős. A májzsugoros megbetegedés ekkor már azonnal felismerhető. 

   A méreganyagok felhalmozódása károsítja a központi idegrendszert, ami kézremegéssel, beszédproblémákkal, a figyelem, a magatartás és az értelmi képességek egyre rosszabbodó állapotával, a tudatállapot változásával jár, amely a személyiségváltozástól a kómáig terjedhet. 

   A már kialakult májzsugorodás nem gyógyítható, de a megfelelő tüneti kezelés jelentősen lassíthatja a betegség további romlását, és lehetőséget ad a további szövődmények, pl. vérzések és hashártyagyulladás megelőzésére.

Daganatos betegségek

   A májban elsődleges, azaz magában a szervben képződött daganatok, és áttét útján keletkezett daganatok is lehetnek. Daganatok érinthetik az epevezetéket, a máj vérereit is. A máj elsődleges daganatainak keletkezésében igen nagy rizikótényező a májgyulladás. Az elsődleges rosszindulatú daganatok közül a májsejtekből kiinduló, ezért hepatocelluláris karcinómának nevezett rák a leggyakoribb. A nem elég pontos májrák kifejezés ezért általában ezt a betegséget takarja. A betegek többsége férfi, a legveszélyeztetettebb korosztály az 50 év felettieké. Összességében nem túl gyakori, a rákos megbetegedések mindössze 3 százalékát teszi ki, de annál súlyosabb betegség. A máj rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek tünetei sajnos rendszerint viszonylag későn mutatkoznak meg, és a diagnózishoz nem sok támpontot adnak. Ilyen jelek a fájdalom a has jobb felső részén, a májzsugorra is jellemző duzzadt szerv, ami a hasfalon át tapintható, gyakori a láz, hányinger, hányás, étvágytalanság, hirtelen lesoványodás, fáradékonyság, sárgaság. A késői felismerésből is következik, hogy a májsejtrák kórjóslata általában rossz. A kisebb daganatokat, illetve, ha a rák csak egy májlebenyre korlátozódik, műtétileg lehet eltávolítani, ekkor még van esély a gyógyulásra, mivel a májszövet jól regenerálódik. A nem műthető májrák esetén a máj gazdag érellátottsága lehetővé teszi a kemoterápiás szereknek közvetlenül a májerekbe történő befecskendezését, ami erősíti a helyi hatást, és csökkenti a más szervekre ható, nem kívánatos mellékhatásokat. Gyógyításában általános kemoterápiát, illetve májátültetést is alkalmaznak.

MUDr. Czellárik Mária, Vágsellye