Folytatjuk témánkat, amely a Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok mindennapi életével kapcsolatban kíván némi útmutatást adni.
Az 1. részben (lapunk 2011. decemberi számában) családjogi kérdésekkel foglalkoztunk, ebben a témakörben még egy fontos problémára térnék ki: a tartási kötelezettségekre. A tartásdíjjal kapcsolatos perek lefolytatására a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal, és ennek az államnak a jogát kell alkalmazni is, tehát a magyar állampolgárság felvétele itt nem jár jogi következménnyel. Mivel nemzetközi jogi normákról van szó, lehetőség van arra is, hogy a tartási kötelezettség jogosultja és kötelezettje az ésszerűséget figyelembe véve megegyezéssel jelölje ki valamely állam bíróságának joghatóságát, ill. az alkalmazandó jogot.
Fontos magánjogi vonatkozásai vannak az állampolgárságnak ingatlanszerzésnél, a devizatörvény ugyanis kisebb megkötéseket tartalmaz a külföldi személyekre vonatkozóan. Az említett törvény értelmében külföldinek az a személy minősül, akinek az állandó lakhelye (jogi személyeknél székhelye) nem Szlovákiában van. Ilyen szempontból tehát az általunk vizsgált esetekben (itt élő magyar állampolgár) semmilyen korlátozások nincsenek. Kisebb problémák csak a szövetkezeti lakásokkal kapcsolatban merülhetnek fel, mivel a legtöbb lakásszövetkezet statútuma a tagságot kizárólag szlovák állampolgárságú magánszemélynek, vagy szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező külföldinek engedélyezi. Emiatt szövetkezeti lakás vásárlásakor érdemes áttanulmányozni az adott lakásszövetkezet statútumát. Természetesen semmilyen korlátozás nem vonatkozik örökség útján történő ingatlanszerzésre. S ha már az öröklésnél tartunk, érdemes megemlíteni a magyar állampolgárság felvételének jogi következményeit ebben a tekintetben is. A joghatóság és az alkalmazandó jog meghatározásánál is különbséget kell tenni az ingó és az ingatlan vagyon között. Az ingó hagyatékra vonatkozó hagyatéki eljárásra azon állam igazságügyi szervének van joghatósága, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt. Ha a hagyatékba csak olyan ingóságok tartoznak, amelyek Szlovákia területén vannak, az örökösök kérelmére, ill. azok beleegyezésével az eljárást az illetékes szlovákiai bíróság is lefolytathatja. Amennyiben a hagyatékba ingatlan is tartozik, az erre vonatkozó eljárásra csakis azon állam szervének van joghatósága, amelynek területén az ingatlan fekszik. Hasonló szabályok vonatkoznak az alkalmazandó jogra is: ingóságok öröklésére annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt, míg az ingatlanok öröklésére az ingatlan helye szerinti jog a mérvadó. Ez azért lényeges, mert a magyar és a szlovák jogrend nem szabályozza egységesen sem az örökösök sorrendjét, sem azt, kit milyen rész illet. A legfőbb különbség az elhunyt házastársát érinti. A szlovák jogrend értelmében, amennyiben az örökhagyó után házastárs és gyermekek is maradtak, a gyermekek a házastárssal együtt az első törvényes öröklési csoportban egyenlő részt örökölnek. Ezzel ellentétben a magyar jog szerint a házastárs csupán holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl a hagyatéki vagyonon, a tulajdonjog a leszármazottaké. A túlélő házastárs csak abban az esetben örököl tulajdonjogot, ha az örökhagyónak nincs gyermeke. Ilyen esetben viszont a szlovák jogtól eltérően, a hagyatéki vagyon egészének örököse. Ugyanez vonatkozik a bejegyzett élettársra is. A szlovákiai jogrend szerint, ha az örökhagyónak nincs gyermeke, nem csupán a túlélő házastárs, hanem vele együtt az elhunyt szülei és azok is örökölnek, akik az örökhagyóval halálát megelőzően legalább egy évig közös háztartásban éltek, miközben a túlélő házastárs legalább a hagyaték felére jogosult; a többiek egyenlő részben örökölnek.
A magyar állampolgárság felvételének egyéb magánjogi valamint közjogi vonatkozásairól bővebben a www.jogsegely.sk honlapon tájékozódhat, ahol személyes tanácsot is kérhet az adott témában.
Mgr. Szekeres Klaudia, ügyvéd
0,50 € x 12 szám = 6 €/év
Aktuális számunk
