A láz okai és a lázcsillapítási teendők

   A láz emelkedett testhőmérséklettel járó állapot, egy tünet, melyet kiválthat fertőző és nem fertőző betegség, külső hatás is.

Mi a teendő láz esetén?

   A magasabb testhőmérséklet a szervezetben lejátszódó rendszertelen folyamatokat kíséri. A kiváltó ok lehet fertőző, például baktérium, vírus, gomba, protozoon,/véglények/, de nem fertőző okok is, például gyógyszer, napszúrás, az idegrendszer rossz működése, rosszindulatú vagy autoimmun megbetegedés.

   A testhőmérséklet napi ingadozást mutat, azaz reggel alacsonyabb, és folyamatosan emelkedik, délután 4 és 6 óra között a legmagasabb. Maghőmérsékletet a végbélben és a fülben mérhetünk, ez 0,5 °C-kal magasabb a hónaljban mért hőmérsékletnél - a bőr kisereinek összehúzódása ugyanis hőcsökkentő hatású. Lázmérésnél figyelembe kell venni a mérés helyét, idejét is. Megbetegedés esetén, ugyanúgy számolni kell a testhőmérséklet napi ingadozásával, mint egészséges állapotban.

   Hónaljban mért értékek alapján: 36-37 °C normális testhőmérséklet, 37-38 °C hőemelkedés, 38-39 °C mérsékelt láz, 39-40,5 °C magas láz, 40,5 °C felett igen magas láz.

   Végbélben mért értékek szerint pedig: 36,5-37,5 °C normális testhőmérséklet, 37,5-38,5 °C hőemelkedés, 38,5-39,5 °C mérsékelt láz, 39,5-41 °C magas láz, 41 °C felett igen magas láz.

   Léteznek lázingadozások, ilyenek lehetnek a lázkiugrás, a visszatérő magas láz, a folyamatos magas láz, ezek kóros folyamatokra utalhatnak, és a betegség megállapításánál segítséget nyújthatnak, de hangsúlyozni kell, hogy pusztán ezek alapján betegséget diagnosztizálni nem lehet. Lázas állapotok esetében lázgörcs kialakulására is számítani lehet, ám a testhőmérséklet magassága nincs összefüggésben a lázgörcs kialakulásának esélyével.

A láz okai

   Rendellenesen megemelkedett testhőmérsékletet okozhat bakteriális és vírusos fertőzés, gomba, parazita, bizonyos oltások, súlyosabb betegségek esetén fellépő szövetkárosodások.

   A láz kialakulásáért felelős lehet a nem megfelelő öltözködés, a túl erős napsugárzás is. A testhőmérséklet szabályozásáért a hipotalamusz felelős, /a köztiagynak a talamusz alatti részén található vékony agyállományból álló lemez/. A lázat ennek „hőközpontja” váltja ki úgy, hogy ideiglenesen megváltoztatja a hőtermelés és hőleadás arányát.

   Bakteriális vagy vírusos eredet - A láz okozója a legtöbb esetben influenzavírus, tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, bakteriális hasmenés, agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás. 

   Gombás fertőzés is válthat ki lázat; a gyenge immunrendszerű, esetleg daganatos betegeknél a kezelés alatt jelentkezhet gombás tüdőgyulladás, nyálkahártya gombásodás.

   Parazitafertőzésekre abban az esetben kell gyanakodnunk, ha éppen most tértünk haza egy külföldi útról - az egyik lehírhedtebb ilyen betegség a malária.

   Oltások - Egyes oltások után szintén láz alakulhat ki, ilyen esetekben a szervezet védekező reakciója teljesen természetes, így az okot nem is kell kezelni.

   Nem fertőzéses eredetű betegségeknél - szöveti károsodásnál, sérülés vagy dagnatos megbetegedés miatt is, a leggyakoribb esetekben infarktus, tüdőembólia, égés, leukémia, limfóma  a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejtek - más néven limfocitákat - érintő betegségeket is kísérhet láz.

   A reumás megbetegedésben szenvedőknek szintén számolniuk kell a lázzal, de a gyulladásos bélbetegséggel kezelt betegeknél is gyakori a megemelkedett testhőmérséklet.

   A pajzsmirigy túlműködésnél szintén jelentkezhet folyamatos lázas állapot.

   A láz kialakulásnál természeten nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni. Kiválthatja fokozott izommunka, így tehát a túlzásba vitt sport is. A megfázást, a napszúrást is kísérheti láz.

   Számos gyógyszer létezik, amelyek hatására láz alakulhat ki. Közéjük tartozik számos antibiotikum, gyulladáscsökkentő, szívgyógyszer.

Lázat kísérő tünetek:

• Hidegegrázás: Láz emelkedésekor összehúzódnak a bőr erei, ilyenkor leszünk lúdbőrösek, majd izomremegést tapasztalhatunk, fázni kezdünk, borzongunk, hidegrázást tapasztalhatunk. A láz tetőpontján ezek a tünetek megszűnnek!
• Bőrelváltozások: Láz kialakulásakor, a szervezet beindítja védekező mechanizmusát, gyulladáscsökkentő anyagokat termel. Ezek külső bőrelváltozásokat, bőrpírt, elhatárolt fertőző gócokat, gennyes bőrjelenséget, herpeszes kiütéseket, esetleg allergiás reakciókat okozhatnak.
• Keringési zavarok: Mivel lázas állapotban fokozott hőtermelés lép fel, a szervezet oxigén utáni igénye szintén megnő, így többet lélegzünk, kapkodjuk a levegőt. Ez a keringést is megterheli, a pulzus szaporább lesz, így nagyon fiatal gyermekeknél, időseknél, leromlott állapotú betegeknél, vérszegényeknél fokozottan figyelni kell a szívműködésre.
• Bágyadtság: Az egészséges felnőtt szervezetet is jobban megviseli a lázas állapot, amennyiben folyadékvesztés, pl. hányás, hasmenés lép fel. Láz esetén a bágyadtság nem ritka kísérő jelenség.
• Izzadás: A gyógyulási szakaszban vagy a lázcsillapítás miatt a hőközponti szabályozás újra normalizálódik, a szervezet nagyobb hőleadást produkál, hogy a testhőmérséklet is visszaálljon a megszokott, átlagosan 36,6 ºC fokra. Emiatt jelentkezhet a bőséges izzadás, ami nem csupán folyadék-, de sóveszteséggel is jár, ezt minden esetben pótolni kell, nehogy kiszáradás lépjen fel.

Gyógyszerek és mechanikai módszerek a láz csillapítására:

   A fertőzés legyőzésében hasznos szerepet játszhat a láz, ezért mérlegelni kell, hogy milyen esetekben fogunk a csillapításához. Téves és elavult nézet, hogy magas testhőmérsékletnél mindenképpen be kell avatkozni, hűtőfürdőt, borogatást kell alkalmazni.

   Gyakran előfordul, hogy lázas gyermekek magasabb testhővel (akár 39 fokos lázzal) is nyugodtak, játszanak. Ilyenkor felesleges a gyógyszeres vagy fizikai beavatkozás. Mindig az egyéni, pillanatnyi szükségletek figyelembevételével kell dönteni a lázcsillapításról. Nagy melegben a test nehezebben tudja leadni a megtermelt hőt, így fokozza a lázzal járó kellemetlen panaszokat. Amikor láz esetében mégis a csillapítás a cél, nem a teljes láztalanság elérése kell törekedni.

Mechanikus módszerek a láz csillapítására:

   Hűtőfürdő és priznic - Amennyiben nem a gyógyszeres kezelés mellett döntünk, alaposan ismernünk kell a használt mechanikus kezelés metódusát. A hűtőfürdő sok esetben hatástalan marad, egyszerűen azért, mert nem megfelelően alkalmazzuk. Fontos először is, hogy csak abban az esetben forduljunk a fizikális lázcsillapításhoz, amennyiben a betegnek nem okoz kellemetlenséget!  Alkalmazása megkímélheti a szervezetet a gyógyszerek sokszor fölöslegesen gyakori adásától is. Gyermek számára a kíméletesen végzett hűtőfürdő jelentheti a legkevesebb szubjektív kellemetlenséget. A didergést mindenképpen el kell kerülni, mert akadályozza a hőleadást. Segíthet, ha az aktuális testhőmérsékletű (tehát nem hideg!) ürdővizet lassan, óvatosan hűtjük, amíg nem kellemetlen, de 31 ºC alá ilyenkor se hűtsük a vizet! Gyakran kavargassuk, és a kellemesen langyos vízzel locsolgassuk a gyermek testét. Soha ne alkalmazzunk jéghideg vizet! Soha ne hagyjuk egyedül a lázas gyermeket a fürdőkádban!

Lázcsillapító gyógyszerek

   Léteznek szájon át adható és kúp formájú lázcsillapító gyógyszerek. A lázcsillapító szerekben fellelhetőek a paracetamol és az ibuprofen; ezek az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentők csoportjába tartoznak. Nem ajánlott a szalicilsav tartalmú szerek alkalmazása gyermekeknél 10 éves kor alatt. Fontos azonban tudni, hogy a lázcsillapításra szolgáló készítmények csupán a lázat, mint tünetet enyhítik, a kiváltó okot nem gyógyítják meg.

MUDr. Czellárik Mária