Az oktatási törvény módosítása meghatározta az osztályokra vonatkozó minimális diáklétszámokat. Ebből adódóan a diáklétszám alapján a működésükben veszélyeztetett teljes szervezettségű magyar iskolák járásunkban elsősorban Vága és Diószeg iskolája, de Nagyfödémes, Hidaskürt és Jóka község iskoláiban sem éri el a felső tagozaton minden osztályban a diáklétszám a törvényileg megszabott diáklétszámot. A törvény abban az esetben kivételt enged a szigorúan megszabott minimális diáklétszámok alól, amennyiben az iskola 6 km-es környezetében nincs hasonló típusú magyar oktatási intézmény.
Vága, a nyelvhatáron, periferikus helyzetben levő település már másfél évtizede rákényszerült arra, hogy iskolájában az alacsony diáklétszámból adódó, és így a működtetésben jelentkező forráshiány kiküszöbölésére megoldást találjon. A Szered város szomszédságában fekvő település lakossága körében erősödött az asszimiláció. Ez az óvoda magyar csoportjának diáklétszám csökkenésében, az óvodában a magyar nyelvű oktatás népszerűsítésének erőtlenségében és következetlenségében nyilvánult meg. A 2013/14-es tanévben 15 gyermek látogatta a magyar, míg 34 gyermek a szlovák óvodai csoportot. A faluvezetés odafigyeléséből adódóan 2000 körül 5 éven át a vágaiak 4-9 kajali felső tagozatos diákot utaztattak az önkormányzat szervezésében és támogatásával a vágai iskolába. Az iskola diáklétszámára erősen kihat a galántai magyar iskola vonzása. A 2012/13-as tanévben ez 6 alsó, és szintén 6 felső tagozatos diákot érintett, míg a 2013/14-es iskolaévben a városi oktatási osztály kimutatása alapján 16 vágai beutazó diákja volt a galántai alapiskolának. Sem ezt a beutazást, sem a helyi magyar iskola diáklétszám csökkenését a vágaiak nem tudták mérsékelni. Az iskolának nincs vonzáskörzete, ezért csak a helyi diákokra számíthat. Amennyiben a vágai szülők jelentősebb része nem vállalja fel a magyar nyelvű oktatást, az iskola alsó és felső tagozatának működése néhány éven belül egyaránt megpecsételődhet.
A szülők és a gyermekek óvodakor előtti programjait fel kell vállalnia az iskolának, ez által segítve az anyanyelvi oktatás megerősítését. Mivel a település 6 km-es körzetében nincs teljes szervezettségű magyar iskola (Galánta 10,2 km), ezért az iskola a törvény értelmében alacsonyabb diáklétszámmal is működhet. Az iskolavezetés mérlegelte az iskola egyházi fenntartásának, illetve az iskolának külső források bevonásával a tehetséggondozást előtérbe helyező iskolává alakításának lehetőségét. Amennyiben ezeknek a terveknek a végrehajtásához nem lesz elég elszántság, anyagi és humán erőforrás, és évek múlva költségvetési vagy oktatásszervezési okokból az önkormányzat nem tudja az iskolát fenntartani, a diákok Galántán, Nagymácsédon, vagy Vágsellyén lesznek kénytelenek folytatni tanulmányaikat.
Diószegen a városiasodás és az ipartelepítés (inkubátorház létesítése az ipartelepítés ösztönzésére, nemzetközi cégek megjelenése) hatásainak következményei a város nemzetiségi jellegére számottevőek. Az elmúlt két évtizedben a helyiek kulturális tevékenysége ellensúlyozni, illetve mérsékelni volt képes az asszimiláció negatív hatásait. Napjainkban a polgármester és néhány lokálpatrióta sokat tesz a városban a gazdálkodási hagyományok és a magyar kultúra örökségének ápolása és fejlesztése érdekében (Kugler-féle cukorgyár, Talamon Alfonz irodalmi napok, magyar magán műszaki szakközépiskola működtetése, erőfeszítések a felsőfokú képzés területén, stb.). Az iskola bábjátszói országos méretben is sikeresek. Az erőfeszítések ellenére a felső tagozat diákutánpótlása a jövő évekre nézve alacsony. Növekszik a hátrányos helyzetű roma diákok aránya. Az iskola alsó tagozata a magyar óvodával, illetve az iskola felső tagozata külön épületben működik. Az iskola vonzáskörzetének erősödését Kosútról és Kismácsédról várhatja, amennyiben a két településen a magyar gyermekek számában növekedés áll be. A kosúti kisiskolából ma inkább Galántán tanulnak tovább a diákok. Kismácsédon a magyar óvodai csoport megnyitása hozhatna diákszám növekedést a diószegi magyar iskola számára, ennek azonban az évtizedek során a helyi lakosságban rögzült megszokás miatt kicsi az esély. Kismácsédon a szülők és a nagyszülők korosztálya is már a szlovák óvodát látogatta, illetve szlovák iskolába járt. A 2012/2013-as tanévben a 3 km távolságra levő Kismácsédról 2 alsó és 9 felső tagozatos diák látogatta a diószegi iskolát.
A diószegi alapiskola Galánta közelségében elsősorban a helyi asszimilációs hatások mérséklése, a kismácsédi magyar óvodai csoport megnyitása, illetve a kosúti és a kismácsédi diákok utaztatásának megkönnyítése útján tudná diáklétszámát növelni. Ehhez iskolabusz beszerzése és működtetése szükséges. Mivel a település 6 km-es körzetében nincs teljes szervezettségű magyar iskola (Nagymácséd 6,1 km), ezért az iskola a törvény értelmében alacsonyabb diáklétszámmal is működhet.
Pék László tanulmányából