A helységnév megváltoztatása

   A március 10-i időközi választásokkal együtt Gútán és Pereden is helyi népszavazásra kerül sor, melynek célja a nevezett települések jelenlegi megnevezésének (Kolárovo, Tešedíkovo) megváltoztatása. Köztudott, hogy ezeket a többségében magyarlakta helységeket 1948-ban megfosztották történelmi megnevezésüktől, és olyan szlovák nemzetébresztőkről nevezték el őket, akik az érintett helységekhez semmiféle személyes szálakkal nem kötődtek. Gúta esetében ráadásul az új megnevezésbe még helyesírási hiba is csúszott, hiszen Ján Kollár után helyesen hosszú „l“-lel kellett volna bejegyezni a helységnevet, nem pedig az azóta is használt Kolárovo-ként. A történelmi összefüggéseket tekintve tehát a névváltozás mindkét esetben indokolt lenne, azonban minden híresztelés ellenére szeretném hangsúlyozni, hogy az elmúlt évben történt kisebbségi jogokkal kapcsolatos törvénymódosítások ezt a területet nem érintették, tehát a névváltoztatást már régebben – kedvezőbb gazdasági és politikai körülmények között – is lehetett volna kezdeményezni, mivel a helységnevekről továbbra is a mindenkori kormány dönt. Az erről szóló kormányrendelet kiadásának törvényes feltétele a sikeres helyi népszavazás (referendum), mellyel a lakosok beleegyezésüket adják a névváltozáshoz. A népszavazás akkor érvényes, ha az adott település választásra jogosult polgárainak legalább fele részt vesz rajta, és a leadott érvényes szavazatok több mint fele a névváltozás mellett szól.

A helységnévvel kapcsolatos alapvető kikötések
   A községekről szóló 369/1990 sz. többször módosított törvény értelmében a helységnevet államnyelven kell feltüntetni. A megnevezés nem lehet túl hosszú, ismétlődő, a jóerkölcsöt, vallási vagy nemzetiségi érzü1etet sértő, ill. a település történelmi fejlődését figyelmen kívül hagyó.

A névváltozás jogi következményei
   Amennyiben a sikeres népszavazás alapján a kormány jóváhagyja a névváltozást, az érintett település önkormányzata, lakosai, valamint az ottani székhellyel rendelkező jogi személyek kötelesek haladéktalanul lecserélni az előző megnevezést tartalmazó dokumentumokat, feliratokat. A legfontosabb a személyazonossági igazolványok cseréje, mivel azok a névváltozás következtében érvénytelenné válnak, valamint a különböző jogi személyek és vállalkozók adatait tartalmazó jegyzékek aktualizációja. Ilyen esetben az ügyintézés többnyire illetékmentes, kivételt csak a különféle civil szervezetek képeznek (alapítványok, polgári társulások, nonprofit szervezetek stb.), amelyeknél a törvényhozó furcsa módon megfeledkezett az illetékmentességről, emiatt nekik a változás bejegyzéséért ilyenkor is meg kell fizetniük a közigazgatási illetéket (16,50 €). Ami viszont minden éritett számára költségekkel jár: a bélyegzők, névjegykártyák, tájékoztató- és reklámtáblák stb. cseréje. Amennyiben szükséges, természetesen az új megnevezéssel összhangba kell hozni a település szimbólumait is (címer, zászló, pecsét).                                                                                                  

Mgr. Szekeres Klaudia - ügyvéd

Elérhetőség:
Tel: 031 779 60 06
Mobil: 0914 240 723