Hegy nevezetessége az 1220-1230-ban épült román stílusú Szűz Mária tiszteletére felszentelt templom. Lakosai nemesek, cselédek és napszámosok voltak, mezőgazdasággal foglalkoztak. 1869-ben 167, 1910-ben 224, 1930-ban 261 lakosa volt. Hegy település a vízkeleti körjegyzőséghez tartozott. 1938-ban a falut visszacsatolták Magyarországhoz, 1943-ban pedig közigazgatásilag Vízkelethez.
1926. május 18-án Vízkeleten az állami körjegyző kidoboltatta, hogy aki szlovák iskolába akarja gyerekét járatni, jelentkezzen a körjegyzői irodában. Egy magyar jelentkező volt. A Slovenská Liga Kosút, Hegy, Vízkelet és Hidaskürt bevonásával Vízkelet központtal akart egy szlovák iskolát felállítani. Az 1926-27-es tanévben a vízkeleti községi népiskolába összesen 207 tanulót írattak be. Gasparík Ignác galántai tanfelügyelő Uhlárik Sándor igazgató-tanító ajánlatára Hegy községben létesítette a szlovák iskolát. Hegyen ugyanis már vagy két évtizede égető szükség volt iskolára. A tankötelesek száma közel 40 volt, tankötelezettség szempontjából Kosúthoz tartoztak. Azonban a nagy sár, a szigorú hideg és nagy havazások idején szinte lehetetlenség volt a 6-7 éves gyerekek számára a 2 km-re lévő kosúti iskola látogatása. A helyi gyerekek kezdettől fogva felvehetők voltak a vízkeleti iskolába, ide jártak az l. világháború éveiben is. Mivel a vízkeleti tankötelesek száma annyira felszaporodott, hogy a két tantanteremben alig fértek el, másrészt a sok tanuló két tanítóra nagyon sok volt. Az iskolaszék szigorú határozatot hozott a hegyi tankötelesek a vízkeleti iskolából való kitiltására, ezt a határozatot jegyzőkönyvi kivonatban a hegyi elöljáróságnak is megküldték, így a hegyi gyerekeknek Kosútra kellett járniuk iskolába.
A hegyi szülők sajátkezű aláírásukkal megerősített nyilatkozatban kérték a szlovák iskolát. Az iskola helyisége a majorsági épületben volt kijelölve, 1926. december 31-ig átalakították és berendezték. Ez Kozma János állami körjegyző kizárólagos érdeme. Az első hegyi állami szlovák /cseh/ tanító Vanicky Anton észak csehországi illetőségű volt, aki Léván nyert szlovák iskolába képesítő tanítói oklevelet. Állását 1927. január második felében foglalta el, 22 tanulóval kezdte el a csonka tanévet. Mint egyén nem volt ellenszenves, egyedüli hibája az volt, hogy tanulóival nem tudta megértetni magát, nem tudott magyarul.
1927-ben a Slovenská Liga közbenjárására kezdték építeni a templom tőszomszédságában az új, minden igényt kielégítő új egyosztályos szlovák iskolát és tanítói lakot. A hegyi gyerekek 1928-tól már ebbe az iskolába jártak.
1938-ban a bécsi döntést követően megszűnt a szlovák nyelvű tanítás. 1943-ban Hegy községet Vízkelethez csatolták, de az egyházi teendőket továbbra is a kosúti plébánia végezte. Ezekben az években Csáki Szidónia, majd László István, illetve Kalmár Pál tanítottak a hegyi iskolában. A háború után Hegyen újraszervezték a szlovák iskolát. Az iskola igazgatója az ábrahámi Michal Galbavý lett. Az iskolába 46 gyereket írattak be, akik nem tudtak szlovákul. Néhányan Vízkeletről jártak, mert ott nem volt tanítás. Az 1946-47-es tanévben 30 tanulóval indult, mert Vízkeleten megnyílt a hétosztályos szlovák állami iskola. A két iskola igazgatását egyesítették, ezután Hegyen egy osztályban folyt a tanítás egészen 1972-ig. Az összevon iskola igazgatója Michal Galbavý lett. A vízkeleti iskola három tantermes volt. Az iskolaévet 134 diák fejezte be.
Hegyen egészen 1972-ig folyt a tanítás. Akik itt tanítottak: štefan Rakicky, Vojtech Zuzák, Margita Horváthová, Margita čmehylová, Júlia Rácová, Alžbeta Bonusová. A tanító lakásban az összevont iskola pedagógusai laktak 1969-ig.
A hegyi iskola és tanítói lakás épületét a Jednota Fogyasztási Szövetkezet üzletté alakította, majd magánkézbe került, üzletként és vendéglőként szolgált, bérlők is üzemeltette. Az épületet az új tulajdonos, Bihercz Imre lebontatta, helyébe panzió épült.
Kozma Géza
0,50 € x 12 szám = 6 €/év
Aktuális számunk
