A hasnyálmirigy gyulladásának számos kiváltó oka lehet, melyek hatására az ott termelődő emésztőenzimek már a mirigyen belül aktiválódnak, és károsítják a sejteket. Az erre a károsodásra kialakult gyulladásos reakciót nevezzük hasnyálmirigy-gyulladásnak. Jellemző tünete az övszerű hasi fájdalom és a hasnyálmirigy-enzimek szintjének megemelkedése a vérben. Súlyossága változó, az enyhe, spontán szűnőtől a sebészeti beavatkozást és intenzív osztályos megfigyelést szükségessé tevőig. Súlyos esetekben a hasnyálmirigy működése a gyulladás lezajlása után is károsodott maradhat.
A heveny hasnyálmirigy-gyulladás előfordulási gyakorisága országonként, népcsoportonként eltérő lehet. Leggyakoribb kiváltó okai olyan tényezők, amelyek gátolják a hasnyál kiürülését, vagy lehetővé teszik az enzimek aktiválódását már a hasnyálmirigyen belül, és kilépését a sejtek közé a hasnyálmirigy-vezetékből. Normál körülmények között az emésztőenzimek ugyanis előenzim (proenzim) formájában termelődnek, és csak a bélbe érve aktiválódnak. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás gyakori kiváltó okai az alábbiak
A hasnyálmirigy-gyulladás ritka okai közé tartoznak egyes autoimmun betegségek, a magas vér kálciumszint (pl. mellékpajzsmirigy-betegségekben), a hasnyálmirigy fejlődési rendellenességei, a hasnyálmirigyrák, a mucoviscidosis és vírusfertőzések.
A betegség legjellemzőbb tünete a fájdalom, mely típusos esetben övszerű, a köldök magasságában jelentkezik, és a hátba sugárzik. A fájdalom állandó, de előregörnyedésre rendszerint enyhül. A fájdalomhoz társulhat hányinger, hányás, a belek gázosodása miatt kialakuló hasfeszülés, hőemelkedés. Ha a betegség súlyos, a hashártya lemezei közé kilépő hasnyál okozhat hashártyagyulladást, sokkos állapotot. Sárgaság nem csak epekövesség okozta hasnyálmirigy-gyulladásban alakulhat ki, a mirigy gyulladásos duzzanata is akadályozhatja az epeelfolyást.
A hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisát valószínűsíti, ha a panaszok kezdetét megelőzően zsírdús étkezés vagy nagyobb alkoholfogyasztás volt.
A jellemző tünetek alapján végzett laboratóriumi vizsgálat során észlelt emelkedett enzimszint igazolja a betegség fennállását. A vérből kimutatható hasnyálmirigy-enzimek az amiláz és a lipáz. Közülük az amiláz a nyálban is megtalálható, így szintje emelkedett lehet például mumpsz vagy nyálkövesség esetén is, míg a lipáz a hasnyálmirigyre specifikus. Az egyéb laboratóriumi leletek a gyulladás súlyosságára utalnak. A fehérvérsejt-szám magas lehet. A cukoranyagcsere szabályozásában fontos hormonok (inzulin, glukagon) is a hasnyálmirigyben termelődnek, így a vércukor a heveny gyulladás alatt megemelkedhet. Súlyos, ismétlődő pancreatitisek esetén maradandó cukorbetegség is kialakulhat. Előfordulhat még alacsony kálciumszint. Sárgaság esetén a vérben megemelkedik az ezért felelős bilirubin szintje. A hasnyálmirigy-gyulladást egyéb hasi kórképektől kell elkülöníteni. Ilyen például a gyomorfekély vagy a nyombélfekély. Az elkülönítést nehezítheti, hogy a fekélybetegség is ráterjedhet a hasnyálmirigyre, enzimemelkedést okozva.
A kórisme rendszerint felállítható képalkotó eljárások (röntgen, ultrahang, CT) alkalmazása nélkül is, de minden betegnél indokolt hasi ultrahang (esetleg CT) végzése differenciáldiagnosztikai problémák esetén, illetve a kóreredet tisztázása céljából. Hasznosak továbbá a súlyos, esetlegesen sebészi beavatkozást igénylő betegség követésében, illetve a szövődmények felismerésében is. Az ultrahang a heveny szakaszban a haspuffadás miatt gyakran nem értékelhető.
A hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében alapvető fontosságú a hasnyálmirigy nyugalomba helyezése. Ennek legegyszerűbb módja a teljes koplalás (szájon át semmi, még folyadék sem vihető be). Ilyenkor a hasnyálmirigyet nem éri olyan hatás, ami emésztőnedv termelésére serkentené. Hosszas koplalás alatt is szükség van természetesen tápanyag-bevitelre, ez rendszerint infúzió formájában történik. Az infúziók rendszerint fájdalomcsillapítókat, görcsoldókat, gyomorvédő gyógyszereket is tartalmaznak. Hányás, gyomorfeszülés esetén gyomorszonda levezetésére is sor kerülhet.
Ha a beteg fájdalommentes, és jó bélhangjai vannak, el lehet kezdeni a szájon át táplálást. Először csak folyadékot (víz vagy tea) lehet fogyasztani, a szilárd táplálék bevezetésére fokozatosan kell, hogy sor kerüljön. Eleinte zsírszegény / zsírmentes, fűszerszegény táplálék fogyasztható, a többi étel fogyasztására csak további panaszmentesség esetén kerülhet sor.
Súlyos esetekben, erős fájdalom esetén, illetve ha a hasnyálmirigy elhalásának veszélye áll fenn, intenzív osztályos megfigyelésre, és kezelésre, antibiotikum adására lehet szükség. Ha a hasnyálmirigy egy része elhalt, sebészi eltávolításra van szükség.
Enyhe esetben a betegség néhány napos koplalást követő zsírszegény étrend mellett spontán szűnik. Súlyos esetben viszont a hasnyálmirigy egy része elhalhat, ilyenkor emésztőnedvvel kevert szövettörmelék kerülhet a hasüregbe, ami hashártyagyulladást, sokkos állapotot okozhat. Ilyenkor sebészi beavatkozásra, az elhalt szövetek eltávolítására van szükség. Az elhalt szövetek felülfertőződése esetén tályog is kialakulhat, ami szintén sebészi beavatkozást tesz szükségessé. Fontos a súlyosabb lefolyásra magas rizikóval bíró betegek azonosítása. Ilyen rizikó többek között a 70 év feletti életkor és a túlsúly. Súlyos betegséget jelez, ha egyéb szervek működése is károsodik: esik a vérnyomás, szapora a pulzus, alacsony a vér oxigénszintje, kevés a vizelet, esetleg bélrendszeri vérzés lép fel. Rossz prognózist jelent, ha a gyulladás mértékét jelző ún. C-reaktív fehérje (CRP) szintje nagyon magas.
A szövetelhalás mellett számos egyéb szövődménye is lehet a betegségnek. Súlyos, de sebészi beavatkozás nélkül gyógyuló esetekben a hasnyálmirigybe került emésztőenzimek egy üreget alakíthatnak ki, melyet pseudocystának nevezünk (pszeudo, mert nincs valódi fala). Ez a későbbiekben befertőződhet, vagy nagyra nőve akadályozhatja a belek működését.
Súlyos, visszatérő hasnyálmirigy-gyulladások esetén a hasnyálmirigyben található Langerhans szigetek (azok a területek, ahol az inzulin, és a szintén a cukoranyagcserét befolyásoló glukagon termelődik) visszafordíthatatlanul károsodnak, és cukorbetegség alakul ki, mely inzulinkezelést tesz szükségessé.
Ismételt, vagy súlyos gyulladás után a hasnyálmirigy külső elválasztású része (az emésztőenzimek termelése) is károsodhat. Ilyenkor emésztetlen tápanyagok maradnak a bélben, melyek a széklettel ürülnek, napi többszöri székürítést, esetleg hasmenést okozva. A széklet ilyenkor zsírfényű (zsírszék). A fel nem szívódott tápanyagok miatt fogyás is bekövetkezhet. Ilyenkor az enzimek gyógyszeres pótlására van szükség.
Lezajlott hasnyálmirigy-gyulladás után fontos a lehetséges kiváltó ok azonosítása. Köves epehólyag esetén az epehólyag eltávolítása szükséges. Apróköves epehólyag esetén a műtét megelőző hasnyálmirigy-gyulladás nélkül is javasolt, mert az apró kövek könnyen becsúszhatnak az epevezetékbe, és a hasnyálmirigy-vezeték szintjére eljutva ott elzáródást okozhatnak. Epeút-kövesség esetén endoszkópos kőeltávolítás válhat szükségessé.
Nagymennyiségű alkohol fogyasztása nem csak a hasnyálmirigy-gyulladás veszélye miatt nem javasolt, ha ettől tartózkodunk, számos egyéb betegséget is megelőzhetünk. Emelkedett trigliceridszint esetén fontos annak gyógyszeres kezelése, és a magas zsírtartalmú étkezések kerülése.
Ismeretlen eredetű hasnyálmirigy-gyulladás után is tartózkodjunk a zsíros étkezésektől és az alkoholfogyasztástól (ez egyébként is hasznos).
A hasnyálmirigy-gyulladás összhalálozása kb. 5%. Ezen belül az enyhe esetek halálozása kevesebb mint 1%, míg súlyos esetekben, hasnyálmirigy-elhalás esetén a 20%-ot is elérheti. Az enyhe esetek rendszerint maradványtünetek nélkül gyógyulnak, a későbbiekben a diétára a megelőzés miatt van szükség. Súlyos, ismétlődő esetekben, különösen, ha a hasnyálmirigy egy részének műtéti eltávolítására is sor kerül, a gyógyulás nem teljes. Károsodhat az emésztőenzimek termelődése, emésztési zavart, zsírszéket okozva. Ilyenkor enzimpótlásra van szükség, tabletta formájában. Az inzulintermelés károsodása cukorbetegséget okoz. A hasnyálmirigy-gyulladás következtében kialakult cukorbetegséget lehetőség szerint inzulinnal kell kezelni.
MUDr. Czellárik Mária, Vágsellye