A hasmenésről

   A hasmenés eredete lehet fertőzéses és nem fertőzéses. A fertőzéses eredetű gyomor- és bélhurut kórokozóinak előfordulási gyakorisága szezonális: - télidőben a vírusos, nyáron a bakteriális eredet a legvalószínűbb. A vírusos bélhurutban mindenképpen, de bizonyos életkortól és alapbetegségektől eltekintve, az enyhe vagy középsúlyos bakteriális hasmenések többségében is, a terápiát a helyes diéta következetes alkalmazása jelenti.

A fertőzés okozói, és következményei

   A hasmenés kórokozói a gyomor-, bélrendszer különböző területén, különféle kórós elváltozásokat eredményeznek. A bélhurutot okozó szalmonellák részben bizonyos gyulladási faktorok, részben toxinhatás következtében az egész tápcsatorna (gyomortól a vastagbélig) nyálkahártyájának gyulladását okozzák. Bakteriális vérhasban, a shigella-infekció következményeként a vastagbél nyálkahártyája kifekélyesedik. Campylobacter fertőzésben a vékony- és vastagbél nyálkahártyája törékeny és fekélyes. Az Escherichia coli, hasmenést okozó törzsei toxintermeléssel károsítják a bélhámsejteket.  A hasmenést leggyakrabban okozó vírusok (rotavirus  astrovirus, calicivirus , enteralis és adenovirus) a vékonybélbolyhok sejtjeit károsítják, melynek következtében felborul a folyadékfelszívódás és –kiválasztás egyensúlya, és a szénhidrátok felszívódása is zavart szenved. A fertőzések által okozott kóros szöveti elváltozások tehát változatosak, de a következmény ugyanaz; - romlik az emésztés és a felszívódás, fokozódik a bélperisztaltika, továbbá folyadék- és sóveszteség keletkezik.

Hasmenés esetén első lépés a folyadékveszteség pótlása

   A hasmenés elsősorban nem a szervezet energiaigényét, hanem a folyadék- és sóháztartását veszélyezteti.  Ezért a diéta legfontosabb feladata, hogy folyamatosan pótolja a szervezet folyadék- és elektrolitveszteségét, és emellett a szervezet beszűkült emésztési és felszívódási képességét figyelembe véve, megfelelő étrend alkalmazásával könnyítse az emésztőrendszer munkáját. A kiszáradás szempontjából a legveszélyeztetettebbek, az igen fiatalok és az öregek. A csecsemők és fiatalgyermekek szabályzórendszereinek teljesítménye limitált, testösszetételük sajátosan változik, és ebben a korcsoportban fordulnak elő a leggyakrabban azok a megbetegedések, amelyek a só- és vízforgalom egyensúlyát felboríthatják. Az idősebb emberek szervezetének víztartalma kevesebb, mint bármely fiatalabb korcsoporté, és szomjúságérzetük csökkent. Noha a fertőzéses eredetű hasmenések kórokozói, és az általuk kiváltott emésztőrendszeri károsodások jellege, mértéke különbözőek, az alkalmazott diéta alapelvei azonosak. Csupán a diétabővítés progresszivitását kell összhangba hozni a beteg aktuális állapotával. Hasmenéses diéta első, és egyben legfontosabb lépése, a szükségletnek megfelelő folyadékbevitel. A beteg itatása életmentő fontosságú. Erre a célra alkalmas a cukormentes, vagy enyhén cukrozott hideg tea, továbbá a limonádé, noha ezek nem segítenek a sóveszteség pótlásában.

A sók pótlása elengedhetetlen

   A folyadékadás mellett szorgalmazni kell a különféle sók bevitelét is. Bélhurutban elsősorban a konyhasó, de meglehetősen sok kálium és magnézium, valamint többféle vitamin is ürül a szervezetből. A konyhasó pótlása viszonylag könnyű. Enyhébb tünetek esetén a szűrt zöldséglevest sózzuk egy kicsit jobban, vagy fogyasszunk sós kekszet. A kálium és magnézium pótlására elsősorban a különféle préselt gyümölcslevek a legalkalmasabbak. Legjobb a narancs, a citrom, és az őszibarack leve, valamint a zöldségfélék közül a paradicsomlé. A hideg, szűrt gyümölcs- és zöldséglevek (sárgarépa) gyulladáscsökkentő anyagokat és a bélboholy sejtjeinek gyógyulását elősegítő  vitaminokat is tartalmaznak. A főtt burgonya leszűrt leve, vagy a megfőzött, majd áttört sárgarépa egyaránt jó káliumforrások, és enyhén édeskés ízük miatt jól sózhatók. Az ásványvíz a folyadék bevitele mellett részben az elvesztett ásványi sókat is pótolja. A gyógyszertárakban kaphatók hasmenés esetére ajánlott elektrolit-készítmények. A diétás táplálékfelvétel alapszabálya, hogy éhezés nem szükséges, gyakori kis mennyiségű étkezés javasolt. A diéta legfontosabb célja a kímélet és a megbetegedett bélnyálkahártya gyógyulásának elősegítése. Mindezeket lépésről lépésre érhetjük el, azaz a diéta progresszív jellegű. 

A hasmenés-diéta második szakasza

   Mint már említettük, az első időszakban a legfontosabb a folyadék és ásványi anyag pótlása, szilárd ételt ekkor még nem adunk. A második szakaszban olyan, energiát szolgáltató keményítőtartalmú táplálékok kerülnek sorra, mint a nyák-, illetve rántott leves, vizes burgonyapüré, burgonyahab, pirított kenyér, ropi, sós keksz, főtt rizs. Ebben a diétás szakaszban bevezető étrendként ajánlják a BRAT (banán, rizs, almaszósz, pirítós) diétát. Az élelmi rostok közül csupán csak a pektintartalmú nyersanyagok javasolhatók. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a nyers, finomra lereszelt alma áldásos hatását, miután ez a gyümölcs pektinben igen gazdag. A pektin különleges szénhidrát, amelyet az emberi szervezetben lévő enzimek nem tudnak lebontani, viszont az emésztőrendszerben élő baktériumok olyan vegyületekké (rövid szénláncú zsírsavak) alakítják, amelyek védik a bélnyálkahártya felületét és elősegítik annak egészséges működését. Duzzadó képességük miatt beszívják a béltartalmat, lekötik a toxikus anyagokat, segítik a bél tisztulását, a szervezet méregtelenítését. Az almában található gyümölcssavak és B-vitamin  is jótékonyan hatnak a belekre, segítik a tápanyagok felszívódását.

Zsírszegény ételek fogyasztása ajánlott

   A beteg állapotától függően, a harmadik szakaszban már adható sovány hús, sovány sajt, gépsonka, tehéntúró és főtt tojás, tehát a zsírszegény állati eredetű fehérjéket részesítjük előnyben. A tejet még mindig nem erőltetjük. A konyhatechnikai eljárások közül a főzést, párolást alkalmazzuk, hozzáadott zsiradékot nem használunk.

A továbbiakban is ügyeljünk az egészséges táplálkozásra!

   A negyedik szakaszban áttérhetünk a zsírszegény, könnyű-vegyes étrendre, amelyet már az egészséges táplálkozás ajánlásainak megfelelően kell összeállítani. Ehhez felhasználhatjuk azokat a konyhatechnikai eszközöket (alufóliát, teflonedényt, mikrohullámú sütőt, sütőzacskót, párolást), amelyek révén az étel készítéséhez csak kis mennyiségben kell zsiradékot használni. A fűszerezés kímélő legyen, kerülve a csípős fűszerek alkalmazását. Ne feledjük; - a diéta bővítése a beteg állapotától függ, és ne az éhes beteg döntse el, hogy mit egyen, ugyanis a korai diéta-liberalizáció súlyos visszaeséshez vezethet! A megengedettnél több zsiradék-, továbbá szénhidrátbevitel rothadásos, illetve erjedéses hasmenést eredményezhet, amely ismét károsíthatja, a fertőzés traumájából immár lassanként kilábaló, regenerálódó emésztőrendszert. Hasonló óvatossággal bánjunk a tejjel is, ami szénhidrátként tejcukrot tartalmaz. A tejcukor lebontása bélhurutban átmenetileg károsodhat, így a lebontatlan tejcukor ozmotikus hatásánál fogva fokozhatja a hasmenést. Végezetül még egy jó tanács: - egyes hiedelmekkel szemben, a pálinka, a tömény szesz és a koffeintartalmú italok nem gyógyszerei a hasmenésnek!

A calicivírus jellemzői

   A calici nagyon kicsi, gömb alakú RNS vírus, elnevezésüket kehelyre, kupára (latinul= calix) emlékeztető elektronmikroszkópos képük nyomán kapták. Jellemző rájuk a nagy genetikai és antigén sokféleség, továbbá a környezeti hatásoknak relatíve ellenállók, és a szervezetbe kerülve, már kevés részecskeszámban (<20-100) is megbetegedést eredményezhetnek. Rendkívüli fertőzőképességüknek köszönhetően, világszerte, a vírusos gyomor-bélhurutok 30-40 százalékát, és az ilyen jellegű járványok 75-89 százalékát okozzák.

Hogyan fertőz a calicivírus? - Közvetlen módon terjed

   Az emberi megbetegedések fertőzésének forrása, mindig az ember. A beteg ember a vírust a hányadékával és székletével üríti. A fertőzés közvetlen módon, a beteggel történő érintkezés, szennyezett kéz, illetve közvetett módon, leginkább vírussal szennyezett tárgyak, ritkábban élelmiszer (zöldségek, saláták, eper, málna, kagylók, stb.) és víz útján terjed. Az élelmiszer/víz közvetítésével létrejött járvány, robbanásszerűen kezdődik. A beteg hányadékából elpárolgó, vírussal szennyezett aerosol is továbbíthatja a fertőzést. A járványok része zárt vagy félig zárt közösségekben (családokban, idősek otthonában, gyermek- és egészségügyi intézményekben, katonai alakulatoknál, iskolákban, éttermekben stb.) fordul elő. A vírus már a klinikai tünetek kezdete előtt megjelenhet a székletben, és a klinikai gyógyulást követően, legalább 1-3 napig (esetenként még hosszabb ideig is) ürülhet, aminek a járványügyi jelentősége nagy. A calicivírussal szemben kialakuló immunitás rövid ideig tart, a betegségen már egyszer átesett személy ismét fertőződhet a vírus egy új változatával, így a vírus folyamatosan cirkulál a lakosság körében.

A calicivírus-fertőzés tünetei

   A calicivírus-fertőzések klinikumára jellemző a rövid lappangási idő (24-36 óra), a betegség tünetei a hányás, a hasmenés, a hasi fájdalom és a testhőmérséklet emelkedése. Korcsoporttól függően a hányás, hasmenés megoszlása különböző: gyermekkorban a hányás (akár hasmenés nélkül is), időskorban viszont a hasmenés (akár hányás nélkül is) a vezető tünet. További tünet lehet még a fejfájás és az izomfájdalom. Általában a megbetegedés rövid lefolyású, az érintettek 1-3 nap alatt gyógyulnak. A szövődmény ritka, viszont a gyors só- és folyadékvesztés miatt, különösen az idősek és a kisgyermekek, az immunológiailag károsodott egyének veszélyeztetettek és kórházi kezelésre szorulhatnak.

A calicivírus-fertőzést csak tünetileg lehet kezelni

   A betegség kezelése tüneti, antibiotikum szedése fölösleges, sőt ebben az esetben ártalmas. Miután a hasmenés elsősorban nem a szervezet energiaigényét, hanem a folyadék- és sóháztartását veszélyezteti, ezért a diéta  legfontosabb feladata, hogy folyamatosan pótolja a szervezet folyadék- és elektrolitveszteségét. Emellett a szervezet beszűkült emésztési és felszívódási képességét szem előtt tartva, a megfelelő étrend alkalmazásával könnyítse az emésztőrendszer munkáját.

A fertőzést a higiénés szabályok betartásával lehet megelőzni

   Oltóanyag nem áll rendelkezésre, ezért a fertőzés megelőzése érdekében, fontos a klasszikus higiénés rendszabályok betartása. A szórványosan vagy családi járvány részeként előforduló megbetegedések esetében javasolt, hogy a tünetek megszűntéig a beteg maradjon otthon. Vonatkozik ez főleg azokra, akik munkavégzésük során többes fertőzést okozhatnak környezetükben (egészségügy, gondozási körök, vendéglátás, élelmiszerkereskedelem, stb.). WC-használat  hányás után, illetve ételkészítés, étkezés előtt mossunk mindig kezet. Az étel elkészítését a család egészséges tagja végezze. Mivel a vírus hosszú ideig (több napig) képes környezetünkben életbe maradni, ezért a lakásban, használati tárgyainkon - különösen a WC-ben, fürdőszobában - folyamatosan fertőtlenítést kell végezni a háztartásban használatos klórtartalmú szerekkel.

MUDr. Czellárik Mária, Vágsellye