A garanciabiztosítás alapelvei

   A társadalombiztosítási járulékok fizetése Szlovákiában roppant összetett rendszerként működik, melyből a munkaadók és a munkavállalók nagy része csak a havi rendszerességgel érkező kötelezettségeket és a fizetési terheket észleli. A járulékokkal kapcsolatos igazságokhoz hozzátartozik, hogy a rendszer tulajdonképpen az életünket terhelő eseményeken hivatott minket átsegíteni és némi támaszt nyújtani, míg másrészt pont ezekben a pillanatokban észleljük az egyes támogatások igénylésének bonyodalmát.

   Követve a járulékrendszer szociális vonzatát és részletesen nem elemezvén az esetleges bürokráciai nehézségeket, rovatunk aktuális számában a garanciabiztosítás (garančné poistenie) alapelveivel foglalkozunk; mikor, kinek, milyen feltételek mellett jár az ebből a biztosításból eredő segély.

   A 461/2003 Z.z. számú, a társadalombiztosításról szóló törvény értelmében minden, munkaviszonyban legalább egy alkalmazottat foglalkoztató, munkáltató kötelezően garanciabiztosított. E címen a munkáltató az adott munkavállalónak a többi járulék mellett a bérszámfejtési alapból havi 0,25%-t vezet el. Amennyiben a munkáltató fizetésképtelenné válik, tehát csődeljárás indult el ellene, az adott munkáltatóval munkaviszonyban-, szövetkezeti tagi viszonyban- vagy munkakörön kívüli megállapodás alapján keletkezett viszonyban lévő alkalmazott jogosult a garanciabiztosítási segélyre. Ez alól kivételt képez a munkáltató ügyvezetőjeként foglalkoztatott alkalmazott, amennyiben legalább 50%-s tulajdonosi részesedése van az adott társaságon, valamint az a munkavállaló, amely a munkáltató fizetésképtelensége után lépett munkaviszonyba az adott munkáltatóval (és erről egyben írásban tájékoztatva volt). Ezeknek a személyeknek nem jár a garanciabiztosítási segély még akkor sem, ha a többi feltétel teljesítve van.

   A garanciabiztosítási segély egy egyszeri juttatás, mely a munkavállaló jutalmazásával kapcsolatos igények kielégítésére szolgál, a munkáltató említett fizetésképtelensége miatt. A segély lényegében nem pótolja az esetlegesen elmaradt fizetéseket (ezeket csődlejárás során kell érvényesíteni), csupán enyhíteni próbálja a munkavállaló munkáltató hibájából keletkezett hátrányos helyzetét és az ezzel kapcsolatos kiadásait. A munkáltató székhelye vagy bérszámfejtési osztályának helye szerint illetékes társadalombiztosítási fióknál kell a segélyt kérvényezni egy kérvény kitöltésével. Ezen a kérvényen általában az előzetes felszámolási biztossal vagy a kinevezett felszámolási biztossal kötelezően jóvá kell hagyatni munkaviszonyunk utolsó 3 hónapjából eredő jogosultságainkat. A garanciabiztosítási segélyt a munkáltató fizetésképtelenségét megelőző 18 havi időszakból meghatározott maximum 3 havi juttatás terjedelmében igényelhetjük, a maximális térítési határ a társadalombiztosító részéről pedig a bérszámfejtési alap 1/12-nek háromszorosa, ami jelenleg 2 574 EUR. A garanciabiztosítási segély elbírálására és kifizetésére a társadalombiztosítónak elég hosszú idő áll rendelkezésére, ez törvény szerint a hiánytalan kérvény benyújtásától számított 60 nap. 

   Bár életünk váratlan eseményei közül a munkáltatónk ellen indított csődeljárás nem éppen a leggyakrabban előforduló probléma, a nehezedő gazdasági helyzetre való tekintettel nem árt tájékozottnak lennünk e téren se. Megélhetésünk védelme érdekében gyakoroljuk munkavállalói jogainkat, és szükség esetén éljünk a minket megillető jogosultságokkal.

   Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.

Mgr. Kőrösi Ildikó, ügyvéd
tel. sz. 0908 468 260