A Galántai járás oktatási hálózata - 5. rész

   Vezekényi kisiskolájának a magyar lakosság arányából, a magyar óvoda diáklétszámából, az önkormányzat támogatásából és az iskolavezetés odafigyeléséből arra következtethetünk, hogy esélye van a megmaradásra, és két összevont osztállyal továbbműködhet. Ehhez a falufejlesztés a fiatalok helyben maradásának programjával, illetve visszaáramlásának megteremtésével járulhat hozzá. A falut eddig elkerülte az idegen betelepülők hulláma. Rendkívüli esetben az iskola diákjai a tallósi, esetleg a hidaskürti iskolában nyerhetnek elhelyezést. 

   Királyrévnek, Vezekényhez hasonlóan kedvező az elhelyezkedése, a betelepülők hulláma kevésbé éri el. Az iskola és az óvoda működése a helyi magyar családok gyermekeire támaszkodik, melyek számának növelése nagyobb odafigyeléssel Alsóhatárról és Úrföldről biztosítható. Alsóhatár településekről a vágsellyei járásbeli Zsigárd község önkormányzata a Pázmány Péter Alapítvány támogatásával megvásárolt iskolabusszal, a néhány éve felújított zsigárdi iskolába szállította a gyermekeket. Alsóhatárról 15 (8 alsó tagozatos és 7 felső tagozatos diákot, Királyrévből, illetve a hozzá tartozó Úrföldről 23 (5/18) diákot, veszélyeztetve ezzel a királyrévi kisiskola létét. A két település egyeztetése nyomán a 2014/15-ös tanévben csökkent a Zsigárdra beutazó alsó tagozatos diákok száma, így a jövőben növekedhet a Királyrévbe beutazó alsóhatári diákok száma. A felső tagozatos diákok esetében ez az utaztatás segíti a zsigárdi iskola diákszámának növelését, és nincs jelentősebb negatív hatással a nádszegi iskola diáklétszám alakulására.

   A királyrévi iskola további működtetéséhez adottak a feltételek. Ehhez azonban következetes falufejlesztésre, a fiatalok helyben maradásának segítésére, illetve visszaáramlására, az anyanyelvű oktatás még nagyobb mértékben való választására van szükség. Rendkívüli esetben a kisiskola diákjai a nádszegi vagy a zsigárdi alapiskolában nyernek elhelyezést.

   A feltüntetett magyar kisiskolákon kívül kevés a diák a jánosházai, az alsószeli, a tósnyárasdi és a nagymácsédi alsó tagozatos szlovák iskolákban is, a minimális diákszámra vonatkozó feltételeket ezek az iskolák nem teljesítik.

Oktatás a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él.

   Alsóhatáron 2003/2004 és 2011/12 tanévek között helyi kezdeményezés nyomán kisiskola működött. Az utóbbi két népszámlálás közötti időszakban a település szociális lakások építésébe fogott. A beköltözések után a helyi magyar lakosság aránya 93,30%-ról 45,91%-ra csökkent. Az ilyen mértékű betelepülés kivételt képez a környéken, melynek utóhatásaival számolni kell. A településen kezdeményezni kell magyar óvodai csoport létrehozását és a magyar nyelvű oktatás vállalását segítő programok működtetését az óvodáskor előtti időszakban. A kistelepülés magyar diákjainak a királyrévi, illetve a felső tagozaton a zsigárdi magyar iskolába való eljutása iskolabusszal biztosított.

   Tósnyárasdon 1972-ig működött magyar kisiskola, ma szlovák kisiskola és óvoda működik a községben. A felső tagozatos diákokból ma már csak mutatóba jut el diák 2-3 évente a galántai alapiskolába. Tósnyárasdon 50,19% a magyar lakosság nemzetiségi aránya, ennek ellenére a magyar szülők eddig nem érvényesítették igényüket a magyar nyelv használatára. A 2012/13-as tanévben az óvodáskorú gyermekek létszáma 17 volt, ami kevés két csoport működtetésére.

   A községben kezdeményezni kell magyar óvodai csoport létrehozását, vagy magyar nyelvű foglalkozások szervezését, mind az óvodában, mind az óvodáskor előtti időszakban, illetve igény esetén iskolabusszal biztosítani a magyar iskolát választó diákok utaztatását a kajali, vagy a taksonyi iskolába.

Pék László tanulmányából