A folyadékfogyasztás jelentősége

   A víz nélkülözhetetlen az élethez,  3 percig bírjuk ki levegő, 3 napig víz és 3 hétig élelem nélkül. A felnőtt ember testének 60-70%-át, a gyermekek szervezetének 80%-át alkotja víz.

   Fő alkotórésze a testet felépítő sejteknek, de  külső közegként is körül veszi őket.

   Küldetése a szervezetben  oldószer, vivőanyag, hőtároló, hűtőfolyadék, és  számtalan biokémiai reakció kiindulási és végterméke. 

   A víz szállítja sejtjeink számára a különböző tápanyagokat (vitaminokat, ásványi sókat), majd az életműködés során keletkező salak anyagokat elszállítja. A víz részt vesz a légzés és a hőszabályozás folyamatában, valamint a sav-bázis egyensúly megtartásában is. 

A napi vízszükségletünk a következő forrásokból adódik össze: italok, szilárd tápanyagok víztartalma, az anyagcsere során keletkező oxidációs víz.

A vízszükséglet  másik oldalán  a vízleadás áll, amelynek összetevői: vizelet, a kilélegzett levegővel és a bőrfelületről leadott víz, a széklettel távozó víz.

   Ezért  nagy hőségben az erős verejtékezés miatt rendkívül nagy- óránként akár több liternyi  vízvesztés következhet be, amit ugyanolyan mennyiségű víz (és só) bevitellel kell kiegyenlíteni, és  a túlságosan nagy folyadékfogyasztást fokozott vizelet-elválasztásnak kell kiegyensúlyoznia.

   Kiszáradás (dehidráció) akkor lép fel, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amit felvesz. Kiszáradást okoz a  hányás, hasmenés, vizelethajtók használata, erős verejtékezés, és a vízbevitel csökkenése.

A kiszáradás következményei: anyagcserezavar, fáradékonyság, gyengeség, kimerültség, szédülés, fejfájás, zavartság, szívdobogásérzés, vesekő kialakulása, vérsűrűsödés,  izomgörcsök, salakanyag lerakódás, öregedési folyamat felgyorsulása.

Mikor igyunk vizet?

• a legjobb idő víz bevitelére az étkezések között
• étkezés előtt negyed - félórával és evés után két órával
• étkezéshez csak keveset igyunk, mert a víz felhígítja az emésztőnedveket, ezáltal pedig lelassítja az emésztési folyamatokat.

   Aki folyamatosan túl kevés folyadékot iszik, annak sűrű lesz a vére. Ilyenkor azonban már nem jut át a finom hajszálereken, így nem kapnak elég oxigént a test egyes részein. A salakanyag elszállítása is akadozik, ami a szervezet elsalakosodását  okozhatja.

   Normál esetben a szervezet szomjúságérzettel jelzi a folyadékigényt, de erre nem mindig szabad hagyatkozni, hiszen idősebb korban jelentősen csökken a szomjúságérzet.

   Folyadékszükségletünk változó lehet életkorunk, táplálkozásunk, fizikai aktivitásunk, valamint a környezetünk hőmérséklete, a levegő páratartalma, stb. miatt. A napi szükséges folyadékmennyiség kiszámításánál ezért minden esetben figyelembe kell venni ezeket a különbségeket.

   Az átlagos folyadékszükségletet naponta kb. kb. 2,5 l.

A víz három jellemzője, amely meghatározza a hatását:

• kémiai összetétel,
• a tárolt energetikai rezgés,
• a benne lévő információ amelyet a víz mindennek átad, amivel csak kapcsolatba kerül.

Mindhárom tényező döntő mértékben befolyásolja testünk savbázis egyensúlyát.

   Vezetékes vizet talajvízből és feldolgozott folyóvízből nyerhetünk. A víz szinte minden anyagot képes felvenni, ami azért veszélyes, mert nem látjuk, hogy milyen káros anyagokat tartalmaz, tehát  nemkívánatos mellékanyagok  is találhatók  a vizünkben,/pl. nehézfémek, hormonok, permetszerek, vegyi anyagok és kálciumkarbonát (vízkő).

   Az ásványvizeket forrásokból nyerjük. Vannak szerves és szervetlen ásványok, amelyeket a vízzel juttatunk szervezetünkbe. Testünk „vegyi laboratóriuma” csak szerves ásványokat képes felvenni. Ezek a szerves ásványok csak élő anyagokban találhatók meg, amelyek egykor éltek. Az ásványvizekben található ásványi anyagok szervetlenek, ezért az emberi szervezet nem tudja felvenni őket. Ezeket a szervetlen ásványokat az emberi szervezet részben ki is választja. A másik részt a szervezet elraktározza, és  elmeszesedést   és  életfontosságú szervek működési zavarát okozhatja.

   Mindezekből következik, hogy szervezetünk számára a legjobb az ásványokban szegény (1gramm / liter alatti érték), természetes forrásvíz.

   Különösen vigyázzunk arra, hogy ne legyen savas kémhatású, amit iszunk, mert szervezetünk elsavasodását fokozzuk velük. A szénsavas italok pH értéke 2, a narancslé 2,2 az alkoholtartalmú italoké kb. 3,5!

A legjobb választás tehát a jó minőségű, ásványokban szegény, szénsavmentes forrás, vagy ásványvíz.

MUDr. Czellárik Mária, Vágsellye