A szakemberek körében „Második zobori oklevél“ név alatt ismert történelmi forrás kiadása Kálmán magyar király, azaz Könyves Kálmán néven ismert uralkodónk nevéhez fűződik. Az oklevél Szlovákia területén eredetiben őrzött második legrégebbi dokumentum. Eredetije a Nyitrai Püspökség Levéltárában van. Az oklevél a zobori bencés apátság birtokait írja össze, és erősíti meg azok tulajdonában a zobori bencéseket. Erre azért volt szükség, mivel Otto morva őrgróf betörései és dúlásai következtében, az egykori Magyarország északnyugati részén bizonytalanná váltak a tulajdonviszonyok. Az akkori uralkodó ezért a zobori apátság kérésére oklevéllel erősítette meg a birtokolást.
A zobori apátságnak régiónkban is voltak birtokai, közülük a legjelentősebb Mocsonok (az oklevélben Mussenic- nek írva) és Negyed – az egykori Niget voltak, de az apátság birtoka volt Hetmény és a Vecse (Vveza) mellett található erdő egy része is. Az oklevélben nemcsak az apátság birtokai szerepelnek, de az esetleges viták elkerülése végett azok határait is leírták, így a velük szomszédos falvak is bekerültek az oklevélbe. Az oklevélből megtudjuk, hogy Tornóc (Durmuz formában van írva), a királyi hálóvivők és jégtörők birtoka volt, vagyis a királyi szolganépeké. Az oklevélben szerepel Zomboe falu is, amely a mai Hosszúfalunak felel meg, és ahol szintén volt a zobori apátnak birtoka. Forcas, vagyis a mai Farkasd Negyed határleírásában van említve. A legújabb kutatások pedig azt bizonyítják, hogy az oklevélben előforduló Piscar a mai Zsigárd kataszterében lehetett. Cullese, avagy Killics erdője szintén a zobori apáté volt. Az oklevélben a régió településeinek leírásánál több halastó is említődik, ezek egy része a Vág egykori áradásainak maradványai lehettek. A tavak döntő többségére ma már csak az oklevél emlékeztet.
A Mások zobori oklevélben a mai Szlovákia területéről több mint 70 falu szerepel név szerint, ezek közül több a századok során eltűnt. Ilyen régiónkból Udvarc falu, amely a mai Vágsellye kataszterében feküdt.
A 2013-as év alkalmat nyújt arra, hogy több településeink lakói felelevenítsék a múltat. Levéltárunk e témában szeptemberre tervez konferenciát és kiállítást.
PhDr. Novák Veronika, PhD, a vágsellyei levéltár igazgatója