A 9 nem egyenlő 5-tel !

   Komárom. “A színvonalasabb magyar oktatásért” címmel szeptember 25-én Révkomáromban megtartott tiltakozó naggyűlés résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt az állásfoglalást, amelyet a szervezők Juraj Draxler oktatásügyi miniszternek, Andrej Kiska államfőnek, Peter Pellegrini házelnöknek és Robert Fico miniszterelnöknek is eljuttatnak.

   Az eredetileg a Klapka térre hirdetett nagygyűlést az eső miatt a városi művelődési központban tartották meg. Az ország különböző településeiről érkezett támogatókkal zsúfolásig megtelt nagyteremben pedagógusok, a szülők képviselői, társadalmi szervezetek és politikai pártok elnökei mondták el miért nem szabad szó nélkül hagyni a hatalom arrogáns lépéseit.

   Bevezetőként Stubendek László, Komárom polgármestere “a szlovákiai magyarság rebellis fővárosa” nevében köszöntötte a jelenlévőket.

   Fibi Sándor nyugalmazott pedagógus, a nagygyűlés moderátora úgy fogalmazott: “Ami a miénk, csak akkor vehetik el tőlünk, ha mi is hagyjuk!”. 

   Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint bűn lenne nem szólni akkor, amikor alkotmányos jogainkat akarják törvénnyel felülírni. Rámutatott, hogy az oktatási minisztérium tervezett törvénymódosításai a jövő év szeptemberétől a jelenleg működő 261 magyar alapiskola mintegy egyharmadának a bezárásával fenyeget. Az viszont kimondottan a magyar tanítási nyelvű alapiskolákat diszkriminálja, hogy míg a szlovák iskolákban heti 9 órában taníthatják az anyanyelvet, a magyar iskolákban ugyanerre 5 órát szabtak meg.

   A szülők nevében Swartz Katinka, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének alelnöke arra figyelmeztetett, ha nem vagyunk képesek a sarkunkra állni, az iskoláinkkal együtt az utódok is elfogynak. /A hozzászólás teljes szövegét lapunk 16. oldalán közöljük./

   Simon Attila, a Történelemtanárok Társulása elnöke úgy véli, megengedhetetlen, hogy olyan emberek mondják meg hány órában oktassunk anyanyelvet és milyen történelmet tanítsunk, akik sem a kultúránkat, sem a nyelvünket nem ismerik, és láthatóan nem is akarják megismerni. Szerinte csak akkor lehetünk eredményesek, ha kezünkbe vesszük iskoláink irányítását, nevezzük azt önkormányzatnak, önigazgatásnak vagy autonómiának. És ezt a pártjaink, a szülők és a pedagógusok összefogásával kell elérnünk.

   Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke bátorságra buzdította a tiltakozókat. “Mi csak alkotmányos jogainkat követeljük, mert a kilenc nem egyenlő öttel” – utalt az anyanyelv-oktatás óralétszámának diszkriminatív megszabására. Elmondta, szükséges a magyar-magyar párbeszéd, hogy végre ne az egyéni hanem a közösségi érdek domináljon. “Legfőbb ideje, hogy lépjünk, mert ha helyettünk lépnek, abban nem lesz köszönet” – figyelmeztetett.

   Berényi József  MKP-elnök azzal próbált bizalmat önteni a tiltakozókba, hogy eddig is már többször sikerült visszakozásra kényszeríteni a oktatási tárcát, akár az alternatív oktatásról, a földrajz- és történelem-tanításról vagy a földrajzi helységnevek használatáról  volt szó. “Tudjuk, hogy a 9 nem egyenlő 5-tel, és a 20 sem egyenlő 14-gyel.” – mondta arra utalva, hogy ha a magyar pártok összefognának, a parlamentben is több képviselővel, nagyobb súllyal állhatnának ki a magyar oktatás mellett. Berényi szerint a megoldás olyan törvény elfogadtatása lenne, amely önkormányzatiságot biztosítana a magyar iskoláknak. “Hogy végre ne a rombolás ellen kelljen hadakoznunk, hanem építkezhessünk.” – vélte Berényi.

   “Rendszerszintű változásra csak akkor lesz lehetőség, ha kormányon leszünk” – ezt már Bugár Béla, a Híd elnöke mondta. Szerinte a jelenlegi hatalom pénzhiányra hivatkozva mindig is korlátozni fogja a kisebbsági iskolákat.

   Egy harmadik pártelnök is felszólalt a nagygyűlésen, mégpedig Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) nevében. Az egyetlen szlovák nyelvű felszólaló hatalmas tapsot kapott amikor ekkép kezdte mondanivalóját: “Szinte egyetlen szót sem értettem az eddig elhangzottakból, mégis úgy érzem, hogy jó helyen vagyok, hogy a sajátjaim között vagyok.”  

   Vojtek Katalin, a színvonalasabb magyar oktatásért idén tavasszal szervezett petíció kezdeményezője szólalt fel. Arról is tájékoztatott, hogy a petíciós bizottság a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának Jogsegélyszolgálata segítségével, Szekeres Klaudia jogász közreműködésével az ombudsmanhoz fordul. Amennyiben az emberjogi biztos megalapozottnak tartja a petícióban megfogalmazott fenntartásokat, azokat az Emberjogi Bírósághoz továbbítja, hogy az döntse el, jogosan járt-e el az oktatásügyi tárca, amikor a közel 26,5 ezer aláírással ellátott petíciót mint meglapozatlant, elutasította. Vojtek Katalin a résztvevők figyelmébe ajánlotta a www.magyariskola.sk című internetes portált, amelyen szakemberek válaszolnak majd a témában felmerülő kérdésekre.  

   A komáromi nagygyűlés a Kicsi Hang verséneklő együttes előadásával zárult.

Gaál László

A komáromi állásfoglalás szövege:

   Mi, a színvonalasabb magyar nyelvű oktatásért  2015. szeptember 25-én Komáromban rendezett nagygyűlés résztvevői és szervezői a következő állásfoglalást fogadtuk el:

   Kitartunk a petíciónkban megfogalmazott követelések mellett, amelyeket 26 452 polgár támogatott aláírásával, s amelyeket az oktatási minisztérium 2015. július 16-án mint megalapozatlanokat, elutasított.

   A kisebb iskolák megszüntetését asszimilációs lépésnek tekintjük, és ezért követeljük, hogy a kisebbségek nyelvén oktató alap- és középiskolák esetében az oktatási minisztérium tegye lehetővé az iskolafenntartók számára az előírt minimális osztálylétszám csökkentését.

   Követeljük, hogy az oktatási minisztérium tekintse partnernek a magyar és más kisebbségi pedagógusokat, szülőket  és a képviselőiket, ne döntsön rólunk nélkülünk.

   Követeljük, hogy a magyar iskolák számára megfelelő önálló, nemcsak formálisan működő osztály  létesüljön  az oktatási minisztériumban, az Állami Pedagógiai Intézetben és a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetében. Ezekre a munkahelyekre nyilvános pályázatot hirdessenek meg, feltételül szabva a magyar nyelv ismeretét.

Komárom, 2015.szeptember 25-én