900 éves Tósnyárasd

   A mátyusföldi falu, Tósnyárasd a 2013-as évben ünnepli első írásos említésének 900. évfordulóját.

   Tósnyárasd létezésére vonatkozó első írásos feljegyzést egyes történészek az 1111-ben megjelent Zobori apátság alapító oklevelében a "Narias" névvel megjelölt település nevében vélik felfedezni. Az oklevelet kiegészítette egy 1113-ban készült birtokösszeírás. Ebben a részben található az a megállapítás, hogy: "Negyed falu (Niget) határos Nyárasddal (Narias) mégpedig a Mortua-nak, azaz Halottnak nevezett halászóhelynél.

   Erről a dokumentumról a mai napig egymásnak ellentmondó történészi értelmezések ismertek. Tósnyárasd önkormányzata 1995-ben elkészíttette a település szimbólumait. A Szlovák Heraldikai Bizottság képviseletében PhDr. Peter Karkous CSc. felhívja a figyelmet az oklevél ellentmondásaira, de nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a falu első írásbeli előfordulása 1113-ban a Zobori oklevélben található NAR (IIA) S néven. Erre a megállapításra alapozva a községi hivatal, a polgármester, illetve a falu közvéleménye ezt az időpontot tartja hitelesnek. Szilvási Zoltán polgármester ennek alapján hirdette meg a 2013-as évben a falu jubileumi rendezvényeit. Ezek egyikének a főszervezője a Csemadok Tósnyárasdi Alapszervezete volt, 2013. szeptember 21-én. A rendezvényre meghívást kaptam, mint egykori tósnyárasdi lakos, a falu történelmi monográfiájának szerzője.

   A Csemadok Tósnyárasdi Alapszervezetének vezetősége - köztük Sándor Ilona, Szilvási László és Szilvási Marcela nagy gonddal és izgalommal készítették elő a „Tósnyárasd egykor és ma” címmel meghirdetett rendezvényt. Erre meghívták a magyarországi baráti település, Mintszentgodisa küldöttségét, akik Megyeri Vilmos polgármester vezetésével köszöntötték a jubiláló települést. A küldöttség tagja volt Bézsenyi Gyuláné Szarka Lujza, aki Tósnyárasdon született 1932-ben, és az 1947-ben kitelepített tósnyáradiak egyike.

   A rendezvényen megjelent Mézes Rudolf, a Csemadok OT alelnöke, a galántai TV titkára, Józsa Attila esperes plébános, továbbá a helyi közélet volt és mai vezetői és közel 50 érdeklődő.

   A rendezvény helyszínén, a tósnyárasdi kultúrházban, terménykiállítást, illetve a falu történetének egy-egy korszakát bemutató képkiállítás várta az érkezőket.

   A családias hangulatú rendezvény kultúrműsorát a Csemadok vezetőségi tagjai, a polgármester,az egykori kultúrműsorok szereplőiből álló alkalmi kultúrcsoport (Lukačovič   István, Gál Erzsébet)  tagjai biztosították.

   A falu 900 éves történetének legfontosabb mozzanatait e sorok írója, a közelmúlt eseményeire az egykori és mai polgármester, Divičan Edit és Szilvási Zoltán idézte fel. De szót kaptak a község legaktívabb társadalmi szervezeteinek képviselői is. (Csemadok - Szilvási László, Kiskertészek Helyi Szervezete - Freňák Péter, sportszervezet – Lukacsovics Sándor, valamint a helyi óvoda és iskola vezetői is.

   A tósnyárasdi katolikus egyház történetét, eredményeit, gondjait Anda Aranka foglalta össze.

   A baráti találkozót egy közös vacsorával fejeződött be, ahol a jelenlévők a későesti órákig beszélgettek felidézték a falu közelmúltjának közösen átélt szép emlékeit. Másnap a tósnyárasdi katolikus templomban, Józsa Attila esperes ünnepi szentmisét mutatott be a falu egykori és mai lakóiért. Arra buzdította a tósnyárasdiakat, hogy őrizzék meg őseik anyanyelvét, hagyományait és kultúráját.

   Gratulálok a szervezőknek a szép és hangulatos rendezvény előkészítéséért és megszervezéséért. Köszönöm, hogy ott lehettem!

Varga László, egykori tósnyárasdi lakos