Kapott az ember Teremtőjétől egy értékes tulajdonságot: szereti megőrizni élete eseményeit, történéseit. Érzi, tudja, hogy a múltnak, az emlékeknek üzenete van. Emlékezni és emléket állítani gyűltek össze 2016. június 11- én az 50 évvel ezelőtt érettségizett III. A,B,C osztályok tanulói, egykori osztályfőnökeikkel: Mórocz Károllyal (III.A), Mészáros Józseffel (III.B) és Czigler Sándorral (III.C).Talán nem túlzás kijelenteni, hogy 63 éves Alma Materünk történetében sem volt erre példa, hogy félévszázad után is találkozik egy évfolyam, az 1965/66-os tanévben érettségizett három osztály.
Erre jó alkalmat szolgáltatott az emléktábla –avató ünnepség. Az emléktábla felállításának kezdeményezője a III.A osztály volt,és az ötletet támogatta mindkét párhuzamos osztály, csakúgy, mint az iskola igazgatósága,aki az emléktábla helyét az iskola előcsarnokában jelölte ki.
Az emléktábla - avató ünnepséget az iskola előcsarnokában tartottuk, ahol az iskola mai tanulói rövid kis kultúrműsorral köszöntötték a résztvevőket. Ez követőleg hangzott el Fodor Rudolf ( III. A) előadásában Ady Endre : Üzenet egykori iskolámba című verse. A rendezvényt a szervezőbizottság egyik tagja Varga László nyitotta meg, majd az iskola igazgatóhelyettese Sipos Szilárd köszöntötte az iskola egykori tanítványait.
Az emléktáblát az egykori három osztályfőnök leplezte le, majd azt megkoszorúzták az osztályok képviselői.
Az érettségi találkozó programja ezt követőleg az iskola dísztermében folytatódott, ahol Sipos Szilárd igazgatóhelyettes, részletesen szólt az iskola tevékenységéről az elmúlt években Ez mellett videó képek vetítésével felidézték az ötven évvel ezelőtt érettségizett osztályokról megmaradt emlékeket. Befejezésül az iskola igazgatóhelyettese átadta az osztályfőnököknek a találkozó résztvevői számára készített emléklapokat.
A találkozó harmadik részét már minden osztály külön szervezte, a hagyományos osztályfőnöki órával. A mi osztályunk a III.A osztály, osztályfőnökünkkel a galántai kastély parkjában álló épületben tartotta osztályfőnöki óráját. Az egykori 32 fős osztályból sajnos heten már eltávoztak az „égi iskolába“ -19-en voltunk jelen. Jó hangulatban felidéztük az elmúlt öt évet, hiszen osztályunk eddig minden öt évben találkozott.
Kellemesen, jó hangulatban repült el az idő. Megváltoztunk… de, ezen a napfényes délutánon éreztem, hogy összetartozunk, és egy rövid időre újból „gimisek” lettünk. Az élet rendje azt kívánja, hogy ne várjunk a következő öt év elteltére, ezért osztályunk jelenlevő tagjai úgy döntöttek, hogy a jövőben szeretnénk már évente találkozni. Remélem ezt meg tudjuk valósítani.
Varga László