„Verecke híres útján ....”

Útibeszámoló a mátyusföldi csemadokosok kárpátaljai kirándulásáról.

   A hosszú és híres útra 45 fős csoportunk Galántáról indult Érsekújváron, Esztergomon keresztül. Első pihenőnk a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján fekvő üdülő- és kirándulóhely, Dobogókő volt.

   Határátkelés Beregsurány–Beregszász között. Megérkeztünk Makkosjánosiba, szálláshelyünkre. Hangulatos vidéki környezetben egy rendezett park közepén áll a Hotel Helikon négyszintes épülete. Elfoglaltuk szálláshelyünket. Kis pihenő után Beregszász nevezetességeivel ismerkedtünk. Ellátogattunk az Európa Magyar Házba, ahol Zubánics László, a Kárpátalja Magyar Művelődési Intézet elnöke fogadott bennünket. Bemutatta a Házat, beszélt tevékenységükről, majd városnézés következett.

   Beregszász. 24 000 lakosú város, többségében magyar ajkú. Nemhiába nevezik „Kis Székelyföldnek”. A várost I. Béla király fia, Lampert herceg alapította. 1703-ban innen indul a szabadságharc Esze Tamás zászlóbontásával. Beregszász jelenleg a kárpátaljai magyar kultúra központja. A városban szobra van Petőfi Sándornak, Kossuth Lajosnak, Bethlen Gábornak, Illyés Gyulának, és további 42 történelmi személyiség - művészek, írók - emlékét örökítik meg emléktáblák.

   Utunk második napját Beregszentmiklós várkastélyának megtekintésével kezdtük. A vár egykor jelentős erődítménye volt a Huszt–Szentmiklós–Ungvár védelmi vonalnak. Kelet felől a Latorca képezte természetes védelmét, a többi oldalról földtöltéssel és árokkal volt megerősítve. Késő reneszánsz stílusban épült „U” alakú, kétszintes épület. 2001-ben a teljesen lerobbant Szentmiklós romvár új életre kelt. 49 évre bérbe vette Bartosh József munkácsi festőművész. A helyreállítási és restaurálási munkálatokat ukrajnai és magyarországi szakemberek bevonásával végzik. Közművelődési rendezvények, képzőművészeti kiállítások, komolyzenei hangversenyek gyakori színhelye. A felújított helyiségekben múzeumot rendeztek be, ahol a kelta korból származó fegyverek, használati eszközök, különböző ékszerek találhatók.

   Következő megállónk a Szolyvai-Emlékparkn volt, amelyet a „malenkij robotra”, a szovjet gulágokba elhurcoltak emlékére állítottak. 1994-ben avatták fel, azóta a Kárpát-medencei magyarság egyik központi kegyeleti helye – zarándokhelye. A sztálini rendszer itt elpusztított több mint 12 ezer áldozatának a nevét a siratófal márványtáblái őrzik.

   Vereckei hágó. Az ezeréves évfordulón, 1896-ban milleniumi emlékművet emeltek a hágón, amelyet a II. világháború végén bevonuló szovjet csapatok leromboltak. A jeles esemény 1100 évfordulójának megörökítésére Matl Péter munkácsi szobrász tervei alapján új emlékművet emeltek. Az emlékjel kápolna alakú, a hét honfoglaló magyar törzset jelképező hét kőtömbből áll. Közepén gránit oltárkő található, amely a vérszerződéshez használt kelyhet jelképezi. Tisztelgésünk jeléül az emlékműre elhelyeztük a megemlékezés koszorúját, majd elénekeltük a Himnuszt. Ezután vendéglátóink jellegzetes kárpátaljai értelekkel leptek meg bennünket.

   Késő délután érkeztünk a munkácsi várhoz. Az 1526-os mohácsi vész után a vár az erdélyi fejedelmek kezére került, majd a Rákóczi család tulajdonába megy át. A vár jelenlegi formáját a XVIII. század elején érte el. Erős hadierődítménnyé vált, melyet az ellenség nem tudott rohammal bevenni. Csak hosszadalmas ostromzárral lehetett elérni az erődítmény feladását. A legemlékezetesebb ostromzár 3 évig tartott (1685-1688), ekkor Zrínyi Ilona, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem özvegye védte a várat.

   A várból levonultunk a városba. Figyelemre méltó épületei a görög katolikus Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele templom (XIX. század), az 1795-ben épült református templom, valamint a római katolikus Szent Márton plébániatemplom. A város jelentősebb emlékművei közé tartozik a Szent Cirill és Metód szobor. Nagyon impozáns és csodálatos a türkiszkékre festett Városháza, amely 1906-ban épült Tóásó Pál építész tevei alapján.

   Harmadik napunkat Ungvár megtekintésével kezdtük. Ungvár Kárpátalja megyeközpontja, az Ung folyó két partján terül el. Számos történelmi-kulturális műemléknek otthont adó ősi európai város, Ukrajna egyik legrégibb városa. Ungvárt a magyar királyok családi birtokaként tartják nyilván. A várudvar közepén helyezkedik el a Drugethek által reneszánsz stílusban épített palota. A várudvarba lépve a lernai hidrával viaskodó Heraklész zömök fémbe öntött alakja fogad, Ungvár legrégibb szobra. A várudvar másik szobra – a szárnyát kiterjesztő, bronzból készült hatalmas turulmadár. A vár közelében található a csodálatos görög katolikus Szent Kereszt Felmagasztalása székesegyház. Az építmények közül még kiemelkedik a római katolikus Szent György templom, a református templom magyar tornyán nyolcágú csillaggal, az ortodox Mária oltalma templom. A belváros különlegessége a Színház-téri zsinagóga. Európa legnagyobb ortodox zsinagógáinak egyike. Jelenleg a helyi filharmónia otthona. A vár megtekintése után felkerestük a mellette levő skanzent, amely Kárpátalja népi építészetét mutatja be, 35 tájegység jellegzetességeivel.
Hazafelé jövet Egerben pihentünk meg, ahol szintén nagyon jól éreztük magunkat.

   Köszönettel tartozunk: Mézes Rudolfnak, a szervezésért, gondosságáért. Továbbá Bíró Tibornak, a Helikon Hotel tulajdonosának, Zubánics László vezetőnknek, Bartos József, munkácsi festőművésznek, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy jól érezzük magunkat, és új ismeretekkel, élményekkel gazdagodva térhessünk haza.

Galambos Zsuzsa, Hidaskürt