A vágai nyelvjárás

   Köztudott, hogy a legtöbbet a jellegzetes vágai nyelvjárásunk árul el hovatartozásunkról.  Ez tűnt fel a valamikori osztályfőnökünknek, Juhász Aladárnak is még 1978-ban, amikor megkezdte a 15 éves pedagógusi pályáját Vágán. A messziről jött ember furcsállta és nem is értette a nyelvjárásunkat. Az első hónapok után ott díszelgett egy faliújság az osztályunk falán, amelyen nagy betűk hirdették: „Így beszéltek Ti!" s alatta a vágai nagy- és dédszüleink után ránk maradt szavaink.

   Mi meg jókat nevettünk rajta, hisz nekünk ez volt a természetes, és hazulról hoztuk a további szavakat...

Az összegyűjtött anyag könyv formájában is megjelent, amelyben Juhász Aladár, a szerző, így írt a kezdetekről:

   "A művelődés, a kultúra a legszorosabban összefügg az anyanyelv ápolásával. S a vágaiak nyelve mélyebb vizsgálatra késztetett. Nem tehettem mást, hisz a helyi nyelvjárás ismerete nélkül nem végezhettem volna napi munkámat az iskolában. Hogy értsem meg, miért ,,enyim táskát" mond és ír a gyerek, miről beszél, amikor ,,ömêcsőt, kosztrunkót, kohót, sulkót" emleget, mit csinál, amikor ,,kåcskãl, motolog, tellëget, lecåpnyíl". A vágai nyelvjárás különleges helyet foglal el a nyelvjárások között, egyediségével, furcsának tűnő szerkezetével, szókincsével felhívta magára a határon túli nyelvészek figyelmét is."

Ízelítőül a leggyakrabban használt vágai tájszók szótárából:

åbålé = abárolt hús neve; ågyusztãl = pofoz, helyrepofoz; åndung = erő, hangulat; åzsåg = pernyepiszkáló a kemencéhez; båbråncó = vízzel felhigított lekvár; bådårãk = semmirekelő, ügyetlen; båmbusz = kákabuzogány; bånkå = egyfülű kosár; bëzdër = újhagyma; bolog = látogat; borsó = bab; bóhå = gyermekjátékfajta; brënyúkãl = kornyikál; brudó = nagy, hatalmas; brufog = bugyborékol; brukó = a tollú tokja; burgungyi = marharépa; bútoríl = botorkál; cåltå = fonott kalács; cigóri = cikória, cinduló; cillinkó vagy fütyüllő = fiú nemi szerve; cohajda = nagylány; cvërgli = hegyes szemű kukorica; csãcsó = vegyes savanyúság; csãl = hazudik; csingír = vízzel higított bor; csirő = csikó; csóvåny = csalán; dörgöncs = folyami sügér; dubincól, dubícmålól  = bukfencezik; dúg = sokat beszél; dzsugãl = piszkál; ver êbuk = vízbe fullad; êlbódúl = eltéved; élëslãdo = lisztesláda; ênyízi mågãt = elbámészkodik; farkacska = copf; fentő = szőlőfürt; fintorog = riszál; firhang = függöny; fosnyå = tartógerenda; főt bor = forralt bor; gãdor = oszlopos ereszalja; (be)gãfól = berúg; gåjsz = petróleum; gåncå = köleskása; gångos = nagyhangú, szószátyár; (meg van)gëgyózva = "be van sózva", nem találja a helyét; gërhó = emberi ürülék; gërsli = árpakása; gíbëlás = ügyefogyott; giglånyå = ügyetlen; glény = mézga; glocå = csomó a kásában; görböget = sírni kezd; grimbló =ügyetlen, tutyimutyi; gúzs = sodort madzag; gyerëkëz = szül; gyëvír = keszeg; håmlãl = elkapkod; hãtgeréc = hátgerinc; hétutollå = hétvége; himpí(é)r = málna; hintő = ízesítő; holotr(u)tkó = bármilyen kis madár; hőlle = kukoricapolyva; hömbölgő = úthenger; hőröget = morog, kiabál; Isten kenyere = a papsajt magja; jégvirãg = apró, bársonyos levelű növény; judå = farsangi kismalac; kåcskãl = fél lábon ugrál; kãkorja-kukusziå = tánclépés; kålãsz = kukoricacső; kãmfo = tartófa; kãnigli = üregi nyúl; kãnikulãz = eszetlenkedik, hebehurgya; kanyhalló = elzüllött ember; (be)kebelez = berúg; keceråj = táska; kekk = büszke; kevert = széna és szalma keveréke; kindrusz = fekete; kiptãk = mamlasz; kisefå = disznóöléshez használt háromláb feszítő rúdja; klomontól = csavarog; kohó = sütő, kemence; kómmogat = rágcsál; komp = kukoricacsutka; krãzli = pálinkáspohár; krëcsog = nyikorog; krimli = borona; kúcsos = üvegre húzott fonott lakodalmi kalács; kúrentól = csavarog; lecåpnyíl = elesik; lingus = kis rendetlen helyiség; lendëk = bükköny; madzagos = erős paprikával kevert pálinka; måskårå = 1. jelmez, 2. feltűnni akaró ember; melleszt = koppaszt; mihånyå = a család tekintélyes tagja; mokoló = ügyetlen; motóllå = bamba, ügyetlen; motolog = tesz-vesz; motoszkãl = tesz-vesz; mórvãny = tejfölös kalács; muruggyã = trágyás szalma; musëc = magas, perjeszerű gyom; musiró = kismalac; någykeszkenyő = nagykendő; nyåfcså = sírós, nyafogó; nyehó = balkezes ügyetlen; nyëtrëc = fülgyulladás ellen használt gyógynövény; nyihelőd = fészkelődik; nyökli = tehetetlen; nyuktícskó = apró, sárga virág; obërkäz = böngészik; ocëtkaleves = a kifőtt tészta levéből főtt leves; ogërgy(h)ó = formátlan; ogromånkó = apró szemű szilva; ojó = 1. vendégród, 2. hülye; ordung = rendetlenség; ömêcső = emelőháló; övëdző = evező; pãpo = nagyapa; pãpó = pálinka; pãtic = paduc; påszos = szoros, simuló; pelvãsó = sopa; (ki)pengyãz = kisemmiz; piliszëny = penész; pintő = női ing, kombiné; pirosszëm = vörösszárnyú keszeg; pízsgyëlå = kicsi, apró; pokol = az olajprés hajtókerekének a gödre; pörős = prés; prëzburs = disznósajt; prillå = ódivatú hölgy; pritykãl = ijedezik fél; pruszlik = mellény; pukånci = pattogatott kukorica; punkinådrãg = térdnadrág, melegítő; puruttyå = utálatos, kiállhatatlan; råjcóljå = izgatja valami; råmpås = nem édes must; rékli = alul ráncolt blúz; rëkszëndãl = csavarog; rentyűl = táncol; ropka = rokka; róstat = csavarog; rőfől = csavarog; rüfke = csavargó; (el)såbråkól = eltűnik, elmegy; såråglå = csomagtartó a kerékpáron; sifonír = szekrény; sindő (sindël) = zsindely; sintöllő = saraboló; skëró = a zöld héjától elvált új dió; skucskó = ravasz; sotisz = táncfajta; södrő (sodró) = örvény; söprő = kipréselt szőlőhéj; sűrőkóró = csalamádé; strájfarúd = kocsirúd; subër = ajtó (mellékhelyiségen); subra = húsvéti korbács; sulkó = ki nem pattogatott kukorica; surmó = tehetetlen; gyüge; súscs(ty)í = kukoricahaj; sútyël = zivatar; szãlól = egyel; szåpulló = fakád; szelídbãrs sziró = ereszcsurgó; szkidó = ügyetlen; sztrëkãcsól = fröccsen; szuglå = zsákutca; tåfó = tohonya; ügyetlen; tãlinkó = üvegkupak; tellëget = hadonászik, integet; tëncs = köteg, marok; tisztåbúzå = búza; toklãsz = gabonabajusz; törökszűzmãrjå = szép nő; tråszolå = kotnyeles; trillå = csitri, bakfis; trimpãz = letép, leszaggat; tyúkm = ruha; vådbãrs vålåmell = néhány; vålóbå = talán; vekerle = apró; zsëcskó = zacskó; zsemetnye = törmelék, maradék; zsubrik = fösvény; zsundrog = morog; zsvåkotãl = mos

   A néprajzkutatók szerint Vága a Mátyusföld leghagyományőrzőbb falvainak egyike. Ezért is értékeljük a helyi értékeket, becsüljük, őrizzük, és ugyanezt tegyük az ízes vágai beszédünkkel is, hisz ez is a helyi kultúránk része.

(Forrás: dr. Juhász Aladár: Nyelv és művelődés (Vágai tanulmányok)
Farkas Róbert, Vága