A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta

   A csehszlovák parlament 1919-ben hozott 210-es törvénye értelmében A Slovensko területén létező szövetkezetek… kötelesek 1919. július vége előtt tagságukat közgyűlési határozattal felmondani. Ennek értelmében a Hangya /A régi Magyarország legjelentősebb szövetkezeti mozgalma/ kötelékébe tartozó fogyasztási szövetkezetek, és természetesen más szövetkezetek is, megszűntek létezni.

   Az új állam területén az eddig működő Hangya szövetkezetek vezetői arra törekedtek, hogy a folytonosság ne szűnjön meg, a mai Szlovákia déli területein a kereskedelem, s természetesen a termelés tovább folytatódjon. Első lépésként a volt vezetők 1923.február 10-én Szencen találkoztak. A házigazda szerepét Károlyi Alajos szenci esperes, a szövetkezeti eszme kiváló ismerője vállalta.

   A két évig tartó előkészületek után 1925. június 18-án alakult meg a szervezet Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta néven, negyvennégy tagszövetkezettel, 260 ezer csehszlovák korona alaptőkével. A szövetkezet elnökévé dr.Kürthy Gézát, igazgatójává Nagy Ferencet választották.
Fedor Hondek, a Szlovák Központi Szövetkezetek elnöke 1929. júniusában, a pozsonyi szövetkezeti találkozón arról számolt be, hogy az 1772 szövetkezet közül 1291 a szlovák, 442 a magyar és 89 a német szövetkezetek száma. A fogyasztási szövetkezetek száma 866, a hitelszövetkezeteké 363, az egyebeké 549.

   A Hanzát a központi összejöveteleken általában a következő személyek képviselték az elnökön kívül: Horváth Imre – Hidaskürt, Nagy Ferenc – Galánta, Sipeky Gyula – Szenc, Banek Ferenc – Magyarbél, Bellus Sándor – Felsőszeli, Csaplár István – Vágkirályfa, Uhlyárik Ágoston – Kosút. Általában tanítók, papok, kisebb arányban gazdák.

   1939-ben, a visszacsatolás után, dr.Kürthy Gézát Budapesten a Hangya igazgatóságába, Letocka Józsefet a Hangya felügyelőbizottságába választották. Mindezek ellenére a Hanzát a magyar politikai köröknek nem sikerült beolvasztaniuk a Hangyába.

   Érdekes megemlítenünk a szövetkezés rockdellei/angliai/ elveit, amelyet annak idején Strassbourgban tartott nemzetközi szövetkezeti kongresszus is elfogadott: nyílt tagság, demokratikus igazgatás / egy tag, egy szavazat/ vásárlási visszatérítés, a tőke korlátozott kamatozása, politikai semlegesség, készpénzüzletek, szövetkezeti nevelés.

   Ezen elvek szerint fejlődött a Hanza, 1939-ben már 212 tagszövetkezete volt, ezen belül hitelszövetkezete, majd 1941-től mezőgazdasági szövetkezete is.

A Hanza létesítményei:
Gabonaraktár: Galánta, Szenc, Diószeg, Nagyfödémes, Vágsellye, Deáki
Hűtőház: Galánta, Vágsellye
Tojásgyűjtő: Galánta, Ipolyság, Köbölkút
Sertéshizlalda: Tornóc
Tollraktár: Galánta
Szeszfőzde: Galánta
Keltetőállomás: Galánta

   A második világháború befejezése után Benes köztársasági elnök 1945. Május 19-én aláírta az ún. Nemzeti gondnokságról szóló 5/45 számú dekrétumát, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács 50/45 számú rendeletével megerősített. Ennek értelmében a Ksssán székelő ideiglenes kormány 1945. április 12-én nemzeti gondnokság alá helyezte a galántai székhelyű Hanza Szövetkezeti Áruközpontot. Nemzeti gondnokká a pozsonyi NuPoD /Nákupná ústredna potravnych druzstiev – Fogyaszrtási Szövetkezetek Bevásárlási Központja/ vezetését nevezi ki.

Dr. Pukkai László

Szakirodalom:
Vavrík Imre: A felvidéki Hanza és tagszövetkezeteinek története 1918-1948
Lelkes Vince: Csallóközi lenyomatok, Emberek, történetek a sajtó tükrében
Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta
A TERRA Hírújság 2010-es januári és októberi, a 2011-es februári, valamint a 2012-es októberi száma közölt bővebb ismertetést a Hanzáról.